Zsoltárok 126

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

A Song of Ascents. When the LORD brought back those that returned to Zion, we were like unto them that dream.

2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

Then was our mouth filled with laughter, and our tongue with singing; then said they among the nations: 'The LORD hath done great things with these.'

3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

The LORD hath done great things with us; we are rejoiced.

4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

Turn our captivity, O LORD, as the streams in the dry land.

5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

They that sow in tears shall reap in joy.

6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.

Though he goeth on his way weeping that beareth the measure of seed, he shall come home with joy, bearing his sheaves.