< Zsoltárok 126 >

1 Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.
A Canticle in steps. When the Lord turned back the captivity of Zion, we became like those who are consoled.
2 Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!
Then our mouth was filled with gladness and our tongue with exultation. Then they will say among the nations: “The Lord has done great things for them.”
3 Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.
The Lord has done great things for us. We have become joyful.
4 Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.
Convert our captivity, O Lord, like a torrent in the south.
5 Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:
Those who sow in tears shall reap in exultation.
6 menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.
When departing, they went forth and wept, sowing their seeds. But when returning, they will arrive with exultation, carrying their sheaves.

< Zsoltárok 126 >