< Zsoltárok 125 >
1 Zarándoklás éneke. Akik az Örökkévalóban bíznak, akár a Czión hegye, mely nem ingadozik, örökké megmarad.
Pieśń stopni. Ci, którzy ufają PANU, są jak góra Syjon, która się nie porusza, [ale] trwa na wieki.
2 Jeruzsálem hegyek vannak körülötte, az Örökkévaló pedig körülötte az ő népének, mostantól mindörökké.
[Jak] góry otaczają Jeruzalem, [tak] PAN otacza swój lud, teraz i na wieki.
3 Mert nem marad végig a gonoszság vesszeje az igazak sorsán, azért, hogy ne nyújtsák ki az igazak jogtalanságra kezeiket.
Nie zaciąży bowiem berło niegodziwych nad losem sprawiedliwych, by sprawiedliwi nie wyciągali swych rąk ku nieprawości.
4 Tégy jót, Örökkévaló, a jókkal és azokkal, a kik egyenesek szíveikben!
Czyń dobrze, PANIE, dobrym i tym, którzy są prawego serca.
5 De a kik elhajolnak görbe útjaikra – vigye el őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel! Béke Izraélre!
A tych, którzy zbaczają na kręte swe drogi, niech PAN odprawi wraz z czyniącymi nieprawość. Niech [będzie] pokój nad Izraelem.