Zsoltárok 125

1 Zarándoklás éneke. Akik az Örökkévalóban bíznak, akár a Czión hegye, mely nem ingadozik, örökké megmarad.

Cantique de Mahaloth. Ceux qui se confient en l'Eternel sont comme la montagne de Sion, qui ne peut être ébranlée, et qui se soutient à toujours.

2 Jeruzsálem hegyek vannak körülötte, az Örökkévaló pedig körülötte az ő népének, mostantól mindörökké.

Quant à Jérusalem, il y a des montagnes à l'entour d'elle, et l'Eternel est à l'entour de son peuple, dès maintenant et à toujours.

3 Mert nem marad végig a gonoszság vesszeje az igazak sorsán, azért, hogy ne nyújtsák ki az igazak jogtalanságra kezeiket.

Car la verge de la méchanceté ne reposera point sur le lot des justes; de peur que les justes ne mettent leurs mains à l'iniquité.

4 Tégy jót, Örökkévaló, a jókkal és azokkal, a kik egyenesek szíveikben!

Eternel, bénis les gens de bien et ceux dont le cœur est droit.

5 De a kik elhajolnak görbe útjaikra – vigye el őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel! Béke Izraélre!

Mais quant à ceux qui tordent leurs sentiers obliques, l'Eternel les fera marcher avec les ouvriers d'iniquité. La paix [sera] sur Israël.