< Zsoltárok 125 >
1 Zarándoklás éneke. Akik az Örökkévalóban bíznak, akár a Czión hegye, mely nem ingadozik, örökké megmarad.
“A song of the degrees.” Those who trust in the Lord are like mount Zion, which will not he moved, which endureth for ever.
2 Jeruzsálem hegyek vannak körülötte, az Örökkévaló pedig körülötte az ő népének, mostantól mindörökké.
Jerusalem hath mountains round about her: and [so] is the Lord round about his people, from this time forth and for evermore.
3 Mert nem marad végig a gonoszság vesszeje az igazak sorsán, azért, hogy ne nyújtsák ki az igazak jogtalanságra kezeiket.
For the sceptre of wickedness shall not rest upon the lot of the righteous: in order that the righteous may not stretch forth their hands unto wrong-doing.
4 Tégy jót, Örökkévaló, a jókkal és azokkal, a kik egyenesek szíveikben!
Do good, O Lord, unto the good, and to those that are upright in their hearts.
5 De a kik elhajolnak görbe útjaikra – vigye el őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel! Béke Izraélre!
But as for those who turn aside unto their crooked ways, them will the Lord drive away with the workers of wickedness; but peace shall be upon Israel.