< Zsoltárok 124 >
1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél
Ɔsoroforɔ dwom. Dawid deɛ. Sɛ anka Awurade nni yɛn afa a, ma Israel nka.
2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:
Sɛ anka Awurade nni yɛn afa ɛberɛ a nnipa to hyɛɛ yɛn so,
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;
ɛberɛ a wɔn abufuo sɔree tiaa yɛn a, anka wɔmenee yɛn anikann;
4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;
anka nsuyire no bu faa yɛn so, anka ɔhweam no twee yɛn kɔeɛ,
5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.
anka nsuo a ano yɛ den no afa yɛn kɔ.
6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!
Nkamfoɔ nka Awurade a wɔamma ho kwan amma wɔamfa wɔn se antete yɛn mu.
7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.
Yɛadwane sɛ anomaa afiri afirisumfoɔ afidie mu; afidie no mu abubu, ama yɛanya ɛkwan adwane.
8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.
Yɛn mmoa wɔ Awurade din mu, ɔsoro ne asase Yɛfoɔ no.