< Zsoltárok 124 >

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél
Si no hubiera sido el Señor quien estuvo de nuestro lado (que Israel ahora diga);
2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:
Si no hubiera sido el Señor quien estuvo de nuestro lado, cuando los hombres vinieron contra nosotros;
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;
Habrían hecho una comida de nosotros mientras vivíamos, en el calor de su ira contra nosotros:
4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;
Hubiéramos estado cubiertos por las aguas; las corrientes habrían recorrido nuestra alma;
5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.
Sí, las aguas del orgullo habrían pasado por nuestra alma.
6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!
Alabado sea el Señor, que no nos ha dejado herir con sus dientes.
7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.
Nuestra alma se ha liberado como un pájaro de la red de los cazadores; la red está rota, y somos libres.
8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.
Nuestra ayuda está en el nombre del Señor, el hacedor del cielo y de la tierra.

< Zsoltárok 124 >