Zsoltárok 124

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

Dāvida svētku dziesma. Ja Tas Kungs pie mums nebūtu bijis, tā lai jel Israēls saka,

2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

Ja Tas Kungs pie mums nebūtu bijis, kad cilvēki pret mums cēlās:

3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

Tad tie mūs dzīvus būtu aprijuši, kad viņu dusmība pret mums apskaitās;

4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

Tad ūdens mūs būtu apslīcinājis, un upes būtu plūdušas pār mūsu dvēseli;

5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

Tad augsti viļņi būtu gājuši pār mūsu dvēseli.

6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

Lai Tas Kungs ir slavēts, kas mūs nav nodevis viņu zobiem par laupījumu.

7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

Mūsu dvēsele ir izglābta, kā putns no mednieka valgiem: valgs pārrauts, un mēs esam izglābti.

8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.

Mūsu palīdzība ir iekš Tā Kunga vārda, kas radījis debesis un zemi.