Zsoltárok 124

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

Een bedevaartslied; van David. Was Jahweh niet vóór ons geweest: Laat Israël getuigen,

2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

Toen de mensen tégen ons waren,

3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

Dan hadden zij ons levend verslonden, In hun ziedende woede;

4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

Dan hadden de wateren ons verzwolgen, Had ons een stortvloed bedolven;

5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

Dan waren over ons heengeslagen De bruisende golven.

6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

Maar geprezen zij Jahweh, Die ons geen prooi voor hun tanden heeft gemaakt!

7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

Levend zijn wij ontsnapt, Als een vogel uit het net van den vinker: Het net is gescheurd, En wij zijn ontkomen!

8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.

Onze hulp is in de Naam van Jahweh, Die hemel en aarde heeft gemaakt!