< Zsoltárok 124 >

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél
Wer ma ji wero kadhi e hekalu. Mar Daudi. Ka dine bed ni Jehova Nyasaye ok jakorwa, jo-Israel mondo owach kamano,
2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:
ka dine bed ni Jehova Nyasaye ok jakorwa kane ji omonjowa,
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;
e kinde mane mirima mabebni ka mach omakogi kodwa, to dine gimwonyowa ngili;
4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;
ataro dine odinonwa, ee, kodh yamo dine oywerowa,
5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.
kendo pi maringo matek dine odhi kodwa.
6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!
Pak mondo odogne Jehova Nyasaye, ma ok oseyie mondo gikidhwa gi lekegi.
7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.
Wasetony mana ka winyo mowuok e wino mar jachik winy; wino osechodi, to wan wasetony.
8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.
Konyruokwa ni e nying Jehova Nyasaye, Jachwech polo gi piny.

< Zsoltárok 124 >