< Zsoltárok 124 >

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél
Píseň stupňů, Davidova. Byť Hospodina s námi nebylo, rciž nyní, Izraeli,
2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:
Byť Hospodina s námi nebylo, když lidé povstali proti nám:
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;
Tehdáž by nás byli za živa sehltili v rozpálení hněvu svého proti nám;
4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;
Tehdáž by nás byly přikvačily vody, proud zachvátil by byl duši naši;
5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.
Tehdáž zachvátily by byly duši naši ty vody zduté.
6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!
Požehnaný Hospodin, kterýž nás nevydal v loupež zubům jejich.
7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.
Duše naše jako ptáče znikla osídla ptáčníků; osídlo se ztrhalo, i vynikli jsme.
8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.
Pomoc naše jest ve jménu Hospodinovu, kterýž učinil nebe i zemi.

< Zsoltárok 124 >