Zsoltárok 124

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

Kathutkung: Devit BAWIPA ni na awmkhai hoeh pawiteh, telah Isarelnaw ni atu a dei awh hane teh,

2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

BAWIPA teh maimouh koe lah awm hoeh pawiteh, taminaw ni na taran awh navah,

3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

a lungkhuek awh vaiteh, maimouh hah hringo na payawp awh toe.

4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

Hatnavah, tui ni maimanaw teh muen na ramuk teh tui ka lawng e ni, maimae hringnae van muen a lawng sin toe.

5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

Puenghoi kalawng e tui ni maimae hringnae teh muen a lawng sin toe, tie hah doeh.

6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

Ahnimouh ni hâ hoi na ai awh nahanelah, maimanaw hah ahnimouh koe na poe awh hoeh. BAWIPA teh pholen lah awm seh.

7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

Maimae hringnae teh, tangkam dawk hoi kahlout e tava patetlah a hlout toe. Tangkam a lawt teh, maimouh hlout awh toe.

8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.

Maimouh kabawpnae teh, kalvan hoi talai ka sak e BAWIPA min lahoi coe awh.