Zsoltárok 124

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

Hina Gode da ninimagale hame fidisu ganiaba, ninia da adi hamona: nobela: ? Isala: ili fi! Dabe adole ima!

2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

Nini ha lai dunu da ninima doagala: beba: le, Hina Gode da ninimagale hame gegei ganiaba, ninia ha lai dunu da ougi bagadeba: le, nini esalumuna: wane mogo sala: loba.

3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

Amola hano fili gala: le, nini mini ahoa: noba amola hano da nini dedebola: loba, nini da mogososone gela da: loba.

5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

Hina Gode da ninima ha lai dunuga nini gugunufinisisa: besa: le, Ilia logo hedofaiba: le, Ema nodomu da defea.

7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

Ninia da sio sanisu dunu ea sani amoga dasa: besa: le hobeasa, amo defele ninia hobea: i. Sani da gadelale sa: iba: le, ninia da halegale lala.

8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.

Nini fidisu da Hina Gode, mu amola osobo bagade hahamosu dunu, Emadini maha.