Zsoltárok 123

1 Zarándoklás éneke. Hozzád emeltem szemeimet, te ki az égben trónolsz!

J’ai levé mes yeux vers vous, qui habitez dans les cieux.

2 Íme, mint szolgák szemei uruknak kezére, mint szolgáló szemei úrnője kezére: úgy fordulnak szemeink az Örökkévalóhoz Istenünkhöz, mígnem kegyelmez nekünk.

Voyez, comme les yeux des esclaves sont fixés sur les mains de leurs maîtres.

3 Kegyelmezz nekünk, Örökkévaló, kegyelmezz nekünk, mert bőven jóllaktunk a csúfolással;

Ayez pitié de nous, Seigneur, ayez pitié de nous; parce que nous avons été entièrement remplis de dédain:

4 bőven is jóllakott lelkünk, gúnyjával a gondtalanoknak, csúfolásával a gőgös elnyomóknak.

Parce que notre âme en a été entièrement remplie: nous sommes un opprobre pour ceux qui sont dans l’abondance, et un dédain pour les superbes.