Zsoltárok 123

1 Zarándoklás éneke. Hozzád emeltem szemeimet, te ki az égben trónolsz!

To you I do lift up my eyes, you who sit in the heavens.

2 Íme, mint szolgák szemei uruknak kezére, mint szolgáló szemei úrnője kezére: úgy fordulnak szemeink az Örökkévalóhoz Istenünkhöz, mígnem kegyelmez nekünk.

Behold, as the eyes of servants look to the hand of their master, as the eyes of a maid to the hand of her mistress; so our eyes look to Adonai, our God, until he has mercy on us.

3 Kegyelmezz nekünk, Örökkévaló, kegyelmezz nekünk, mert bőven jóllaktunk a csúfolással;

Have mercy on us, Adonai, have mercy on us, for we have endured much contempt.

4 bőven is jóllakott lelkünk, gúnyjával a gondtalanoknak, csúfolásával a gőgös elnyomóknak.

Our soul is exceedingly filled with the scoffing of those who are at ease, with the contempt of the proud.