Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

Yo me alegraba cuando me decían: Vayamos a la Casa de Yavé.

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

Nuestros pies están plantados dentro de tus puertas, Oh Jerusalén.

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

Jerusalén está edificada Como una ciudad compacta,

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

Adonde suben las tribus de YA, Según una Ordenanza para Israel, A dar gracias al Nombre de Yavé,

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

Porque allá están establecidos tronos de juicio, Los tronos de la casa de David.

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

Oren por la paz de Jerusalén: Que prosperen los que te aman,

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

Que haya paz dentro de tus muros Y prosperidad dentro de tus palacios.

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

Por amor a mis hermanos y a mis amigos, diré ahora: Haya paz dentro de ti.

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

Por amor a la Casa de Yavé nuestro ʼElohim, Oraré por tu bien.