< Zsoltárok 122 >
1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.
2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;
4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.
5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.
6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!
7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!
8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!
9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!