Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

Ingoma yemiqanso. ElikaDavida. Ngathokoza lalabo abathi kimi, “Kasiye endlini kaThixo.”

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

Inyawo zethu zimi ngaphakathi kwamasango akho, wena Jerusalema.

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

IJerusalema yakhiwe njengomuzi obambeneyo waqina.

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

Kulapho eziqansela khona izizwana, izizwana zikaThixo, ukudumisa ibizo likaThixo njengalokho okwamiselwa u-Israyeli, ukuba abonge ibizo likaThixo.

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

Kulapho okumi khona izihlalo zobukhosi ezokwahlulela, izihlalo zobukhosi ezendlu kaDavida.

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

Khulekelani ukuthula kwaseJerusalema: “Sengathi labo abakuthandayo bangaphepha.

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

Sengathi kungaba lokuthula ngaphakathi kwemiduli yakho lokuvikela ngaphakathi kwezinqaba zakho.”

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

Ngenxa yabafowethu labangane bami, ngizakuthi, “Ukuthula akube ngaphakathi kwakho.”

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

Ngenxa yendlu kaThixo uNkulunkulu wethu, ngizakhuthaza ukuphumelela kwakho.