Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

(다윗의 시. 곧 성전에 올라가는 노래) 사람이 내게 말하기를 여호와의 집에 올라가자 할 때에 내가 기뻐하였도다

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

예루살렘아! 우리 발이 네 성문 안에 섰도다

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

예루살렘아! 너는 조밀한 성읍과 같이 건설되었도다

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

지파들 곧 여호와의 이름에 감사하려고 이스라엘의 전례대로 그리로 올라가는도다

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

거기 판단의 보좌를 두셨으니 곧 다윗 집의 보좌로다

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

예루살렘을 위하여 평안을 구하라 예루살렘을 사랑하는 자는 형통하리로다

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

네 성 안에는 평강이 있고 네 궁중에는 형통이 있을지어다

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

내가 내 형제와 붕우를 위하여 이제 말하리니 네 가운데 평강이 있을지어다

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

여호와 우리 하나님의 집을 위하여 내가 네 복을 구하리로다