Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

Nyanyian ziarah Daud. Aku bersukacita, ketika dikatakan orang kepadaku: "Mari kita pergi ke rumah TUHAN."

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

Sekarang kaki kami berdiri di pintu gerbangmu, hai Yerusalem.

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

Hai Yerusalem, yang telah didirikan sebagai kota yang bersambung rapat,

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

ke mana suku-suku berziarah, yakni suku-suku TUHAN, untuk bersyukur kepada nama TUHAN sesuai dengan peraturan bagi Israel.

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

Sebab di sanalah ditaruh kursi-kursi pengadilan, kursi-kursi milik keluarga raja Daud.

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

Berdoalah untuk kesejahteraan Yerusalem: "Biarlah orang-orang yang mencintaimu mendapat sentosa.

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

Biarlah kesejahteraan ada di lingkungan tembokmu, dan sentosa di dalam purimu!"

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

Oleh karena saudara-saudaraku dan teman-temanku aku hendak mengucapkan: "Semoga kesejahteraan ada di dalammu!"

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

Oleh karena rumah TUHAN, Allah kita, aku hendak mencari kebaikan bagimu.