Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

Cantique des degrés. De David. Je suis dans la joie quand on me dit: Allons à la maison de l’Éternel!

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

Nos pieds s’arrêtent Dans tes portes, Jérusalem!

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

Jérusalem, tu es bâtie Comme une ville dont les parties sont liées ensemble.

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

C’est là que montent les tribus, les tribus de l’Éternel, Selon la loi d’Israël, Pour louer le nom de l’Éternel.

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

Car là sont les trônes pour la justice, Les trônes de la maison de David.

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

Demandez la paix de Jérusalem. Que ceux qui t’aiment jouissent du repos!

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

Que la paix soit dans tes murs, Et la tranquillité dans tes palais!

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

A cause de mes frères et de mes amis, Je désire la paix dans ton sein;

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

A cause de la maison de l’Éternel, notre Dieu, Je fais des vœux pour ton bonheur.