< Zsoltárok 122 >
1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.
I was glad when they said unto me, Let us go into the house of Yhwh.
2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!
Our feet shall stand within thy gates, O Jerusalem.
3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;
Jerusalem is builded as a city that is compact together:
4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.
Whither the tribes go up, the tribes of Yah, unto the testimony of Israel, to give thanks unto the name of Yhwh.
5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.
For there are set thrones of judgment, the thrones of the house of David.
6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!
Pray for the peace of Jerusalem: they shall prosper that love thee.
7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!
Peace be within thy walls, and prosperity within thy palaces.
8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!
For my brethren and companions’ sakes, I will now say, Peace be within thee.
9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!
Because of the house of Yhwh our God I will seek thy good.