Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

I rejoiced at the things that were said to me: We shall go into the house of the Lord.

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

Our feet were standing in thy courts, O Jerusalem.

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

Jerusalem, which is built as a city, which is compact together.

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

For thither did the tribes go up, the tribes of the Lord: the testimony of Israel, to praise the name of the Lord.

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

Because their seats have sat in judgment, seats upon the house of David.

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

Pray ye for the things that are for the peace of Jerusalem: and abundance for them that love thee.

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

Let peace be in thy strength: and abundance in thy towers.

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

For the sake of my brethren, and of my neighbours, I spoke peace of thee.

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

Because of the house of the Lord our God, I have sought good things for thee.