Zsoltárok 121

1 Ének a zarándoklásra. A hegyek felé emelem szemeimet: honnan jön segítségem?

Orin fún ìgòkè. Èmi yóò gbé ojú mi sórí òkè wọ̀n-ọn-nì— níbo ni ìrànlọ́wọ́ mi yóò ti wá?

2 Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője.

Ìrànlọ́wọ́ mi tí ọwọ́ Olúwa wá, ẹni tí ó dá ọ̀run òun ayé.

3 Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ!

Òun kì yóò jẹ́ kí ẹsẹ̀ rẹ kí ó yẹ̀; ẹni tí ó pa ọ́ mọ́ kì í tòògbé.

4 Íme, nem szunnnyad és nem alszik Izraél őrzője.

Kíyèsi, ẹni tí ń pa Israẹli mọ́, kì í tòògbé bẹ́ẹ̀ ni kì í sùn.

5 Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló a te árnyékod, jobb kezed mellett.

Olúwa ni olùpamọ́ rẹ; Olúwa ní òjìji rẹ ní ọwọ́ ọ̀tún rẹ.

6 Nappal nem ver téged a nap, sem éjjel a hold.

Oòrùn kì yóò pa ọ́ ní ìgbà ọ̀sán tàbí òṣùpá ní ìgbà òru.

7 Az Örökkévaló megőriz téged minden rossztól, megőrzi lelkedet.

Olúwa yóò pa ọ́ mọ́ kúrò nínú ibi gbogbo yóò pa ọkàn rẹ mọ́

8 Az Örökkévaló megőrzi mentedet és jöttödet, mostantól mindörökké!

Olúwa yóò pa àlọ àti ààbọ̀ rẹ mọ́ láti ìgbà yìí lọ àti títí láéláé.