Zsoltárok 121

1 Ének a zarándoklásra. A hegyek felé emelem szemeimet: honnan jön segítségem?

Podižem oèi svoje ka gorama, odakle mi dolazi pomoæ.

2 Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője.

Pomoæ je meni od Gospoda, koji je stvorio nebo i zemlju.

3 Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ!

Neæe dati da popuzne noga tvoja; ne drijemlje èuvar tvoj.

4 Íme, nem szunnnyad és nem alszik Izraél őrzője.

Gle, ne drijemlje i ne spava èuvar Izrailjev.

5 Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló a te árnyékod, jobb kezed mellett.

Gospod je èuvar tvoj, Gospod je sjen tvoj, on ti je s desne strane.

6 Nappal nem ver téged a nap, sem éjjel a hold.

Danju te neæe sunce ubiti ni mjesec noæu.

7 Az Örökkévaló megőriz téged minden rossztól, megőrzi lelkedet.

Gospod æe te saèuvati od svakoga zla, saèuvaæe dušu tvoju Gospod.

8 Az Örökkévaló megőrzi mentedet és jöttödet, mostantól mindörökké!

Gospod æe èuvati ulazak tvoj i izlazak tvoj, otsad i dovijeka.