< Zsoltárok 121 >
1 Ének a zarándoklásra. A hegyek felé emelem szemeimet: honnan jön segítségem?
Yon Sòm pou monte vè tanp lan Mwen leve zye m vè mòn yo. Se kibò sekou mwen va sòti?
2 Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője.
Sekou m sòti nan SENYÈ a, ki te fè syèl la ak tè a.
3 Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ!
Li p ap kite pye ou chape. (Sila) ki kenbe ou a p ap kabicha, ni dòmi.
4 Íme, nem szunnnyad és nem alszik Izraél őrzője.
Gade byen, (Sila) ki kenbe Israël p ap kabicha, ni Li p ap dòmi.
5 Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló a te árnyékod, jobb kezed mellett.
SENYÈ a se gadyen ou. SENYÈ a se lonbraj a men dwat ou.
6 Nappal nem ver téged a nap, sem éjjel a hold.
Solèy p ap frape ou lajounen, ni lalin pandan lannwit.
7 Az Örökkévaló megőriz téged minden rossztól, megőrzi lelkedet.
SENYÈ a va pwoteje ou de tout mal. Li va kenbe nanm ou.
8 Az Örökkévaló megőrzi mentedet és jöttödet, mostantól mindörökké!
Li va pwoteje ou lè ou sòti ak lè ou antre, depi nan moman sa a e jis rive pou tout tan.