< Zsoltárok 120 >
1 Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.
2 Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!
3 Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?
4 Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!
5 Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!
6 Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.
7 Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.