Zsoltárok 120

1 Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.

Nkunga wuyimbudulu mu nzila yikuendila ku nzo Yave. Nditela Yave mu ziphasi ziama ayi niandi wupheni mvutu.

2 Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!

Wuphukisa, a Yave, mu bididi bi luvunu ayi mu ludimi luidi mayuya.

3 Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?

Mbi kalenda kuvangila ayi mbi kalenda buela, ludimi luidi mayuya e?

4 Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!

Wela kuvana thumbudulu mu madionga ma kinuani malengulu bumboti; mu makala ma mbazu, ma nungu-tsendi,

5 Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!

mabienga kuidi minu bu ndilembo vuandi ku Metsiseki; bu ndieti zingila mu zinzo zi ngoto zi Kedali.

6 Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.

Mu bilumbu biwombo ndizingila va khatitsika batu bobo banlendanga ndembama.

7 Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.

Minu ndidi mutu wu ndembama; vayi minu yoluka, buna bawu beka yindula mvita.