< Zsoltárok 12 >
1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!
MAING kom kotin sauasa, pwe me lelapok kan malaulaular, o me melel akan me malaulau ren aramas akan.
2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.
Irail kin lokaia likam, amen amen ong men impa, re lokaiaki lol riapot.
3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;
Ieowa pan kotin usada kil en au karos me lingkaping o lo, me kin lokaia wei ni aklapalap.
4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?
Me kin indinda: Lo atail, me kit pan pwai kida, o kil en au at me kit keleki; is at kaun?
5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.
Ieowa kotin masani: I pan uda, pweki kankangeranger en me luet akan o sangesang en me samama kan: I pan sauasa i, me kin inong iong.
6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.
Masan en Ieowa me makelekeleta silper, me kamakelekel kidar nan dal pwel en kisiniai pan pak isu.
7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.
Komui Maing, pan kotin pera irail, o sinsila mon di wet kokolata.
8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.
Pwe me sapung kan pan totolar wasa karos, ma aramas sued pukat kin kaunda aramas akan.