Zsoltárok 12

1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!

To the victorie on the eiyte, the song of Dauid. Lord, make thou me saaf, for the hooli failide; for treuthis ben maad litle fro the sones of men.

2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.

Thei spaken veyn thingis, ech man to hys neiybore; thei han gileful lippis, thei spaken in herte and herte.

3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;

The Lord destrie alle gileful lippis; and the greet spekynge tunge.

4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?

Whiche seiden, We schulen magnyfie oure tunge, our lippis ben of vs; who is oure lord?

5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.

For the wretchednesse of nedy men, and for the weilyng of pore men; now Y schal ryse vp, seith the Lord. I schal sette inhelt he; Y schal do tristili in hym.

6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.

The spechis of the Lord ben chast spechis; siluer examynyd bi fier, preued fro erthe, purgid seuen fold.

7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.

Thou, Lord, schalt kepe vs; and thou `schalt kepe vs fro this generacioun with outen ende.

8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.

Wickid men goen in cumpas; bi thin hiynesse thou hast multiplied the sones of men.