Zsoltárok 12

1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!

To the chief Musician upon Sheminith. A Psalm of David. Help, LORD; for the godly man ceaseth; for the faithful fail from among the children of men.

2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.

They speak vanity every one with his neighbor: [with] flattering lips [and] with a double heart do they speak.

3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;

The LORD shall cut off all flattering lips, [and] the tongue that speaketh proud things:

4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?

Who have said, With our tongue will we prevail; our lips [are] our own: who [is] lord over us?

5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.

For the oppression of the poor, for the sighing of the needy, now will I arise, saith the LORD; I will set [him] in safety [from him that] puffeth at him.

6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.

The words of the LORD [are] pure words: [as] silver tried in a furnace of earth, purified seven times.

7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.

Thou shalt keep them, O LORD, thou shalt preserve them from this generation for ever.

8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.

The wicked walk on every side, when the vilest men are exalted.