Zsoltárok 12

1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!

For the leader; on the sheminith. A psalm of David. Help, Lord, for the good are all gone, faithful people have vanished.

2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.

One lies to another, speaking empty lies, with flattering lips and false hearts they speak.

3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;

May the Lord cut off all the flattering lips, and the tongue that utters arrogance,

4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?

they declare, ‘Our tongue is our strength, our allies our lips: who is lord over us?’

5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.

‘The poor are despoiled, and the needy are sighing; so now I will act,’ the Lord declares ‘And place them in the safety they long for.’

6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.

The words of the Lord are words that are pure, silver smelted, seven times refined.

7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.

You will keep us, Lord, and guard us from this generation forever,

8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.

in a world where the wicked prowl, and worthless people exalted.