< Zsoltárok 12 >
1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!
“For the leader of the music; to the octave. A psalm of David.” Help, LORD; for the godly man ceaseth; The faithful are failing among men.
2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.
They speak falsehood one to another; With flattering lips, with a double heart, do they speak.
3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;
May the LORD destroy all flattering lips, And the tongue which speaketh proud things!
4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?
Who say, “With our tongues will we prevail; Our lips are our reliance; Who is lord over us?”
5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.
For the oppression of the poor and the sighing of the wretched, Now will I stand up, saith the LORD; I will set in safety him whom they puff at.
6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.
The words of the LORD are pure; Like silver purified in a furnace on the earth, Seven times refined.
7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.
Thou, O LORD! will watch over them; Thou wilt preserve them from this generation for ever.
8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.
The wicked walk on every side, When the vilest of men are exalted.