< Zsoltárok 12 >
1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!
To the chief Musician. Upon Sheminith. A Psalm of David. Save, Jehovah, for the godly man is gone; for the faithful have failed from among the children of men.
2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.
They speak falsehood every one with his neighbour: [with] flattering lip, with a double heart, do they speak.
3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;
Jehovah will cut off all flattering lips, the tongue that speaketh proud things,
4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?
Who have said, With our tongue will we prevail, our lips are our own: who [is] lord over us?
5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.
Because of the oppression of the afflicted, because of the sighing of the needy, now will I arise, saith Jehovah, I will set [him] in safety, at whom they puff.
6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.
The words of Jehovah are pure words, silver tried in the furnace of earth, purified seven times.
7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.
Thou, Jehovah, wilt keep them, thou wilt preserve them from this generation for ever.
8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.
The wicked walk about on every side, when vileness is exalted among the children of men.