Zsoltárok 12

1 A karmesternek, a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Segíts, Örökkévaló, mert elfogyott a jámbor, mert eltüntek a hűségesek az emberek fiai közül!

For the choirmaster. According to Sheminith. A Psalm of David. Help, O LORD, for the godly are no more; the faithful have vanished from among men.

2 Hamisat beszélnek kiki a másikával, sima ajakkal, kettős szívvel beszélnek.

They lie to one another; they speak with flattering lips and a double heart.

3 Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkakat, s nyelvet, mely nagyokat beszél;

May the LORD cut off all flattering lips and every boastful tongue.

4 kik azt mondták: nyelvünkkel győzünk, ajkaink velünk, ki úr rajtunk?

They say, “With our tongues we will prevail. We own our lips—who can be our master?”

5 Szegényeknek pusztulása, szűkölködőknek nyögése miatt fölkelek most, azt mondja az Örökkévaló; üdvbe helyezem azt, ki szorongásban van.

“For the cause of the oppressed and for the groaning of the needy, I will now arise,” says the LORD. “I will bring safety to him who yearns.”

6 Az Örökkévaló mondásai, tiszta mondások, ezüst, olvasztva kóhóban a földön, megtisztítva hétszeresen.

The words of the LORD are flawless, like silver refined in a furnace, like gold purified sevenfold.

7 Te, Örökkévaló, megőrzöd őket, megóvsz minket a nemzedéktől örökre.

You, O LORD, will keep us; You will forever guard us from this generation.

8 Köröskörül járdogálnak a gonoszok, a mint magasra jut az emberfiak hitványsága.

The wicked wander freely, and vileness is exalted among men.