Zsoltárok 119
1 Boldogok a gáncstalan útuak, kik az Örökkévaló tana szerint járnak!
Saliga äro de vilkas väg är ostrafflig, de som vandra efter HERRENS lag.
2 Boldogok, kik megóvják bizonyságait, egész szívvel keresik őt;
Saliga äro de som taga hans vittnesbörd i akt, de som av allt hjärta söka honom,
3 nem is cselekedtek jogtalanságot, az ő útjaiban jártak!
de som icke göra vad orätt är, utan vandra på hans vägar.
4 Te pasancsoltad, rendeleteidet hogy megőrizzük nagyon,
Du har givit befallningar, för att de skola hållas med all flit.
5 Vajha megszilárdulnának útjaim, hogy megőrizzem törvényeidet!
O att mina vägar vore rätta, så att jag hölle dina stadgar!
6 Akkor nem szégyenülök meg, mikor tekintek mind a parancsaidra.
Då skulle jag icke komma på skam, när jag skådade på alla dina bud.
7 Magasztallak szívnek egyenességében, mikor tanulom igazságos ítéleteidet.
Jag vill tacka dig av uppriktigt hjärta, när jag får lära din rättfärdighets rätter.
8 Törvényeidet megőrzöm, ne hagyj el oly nagyon!
Dina stadgar vill jag hålla; övergiv mig icke så helt och hållet.
9 Miáltal teszi tisztává ifjú az ösvényét; Hogy megőrzi igéd szerint!
Huru skall en yngling bevara sin väg obesmittad? När han håller sig efter ditt ord.
10 Egész szivemmel kerestelek; ne engedj eltévednem parancsaidtól!
Jag söker dig av allt mitt hjärta; låt mig icke fara vilse från dina bud.
11 Szivembe rejtettem szavadat, azért, hogy ne vétkezzem ellened.
Jag gömmer ditt tal i mitt hjärta, för att jag icke skall synda mot dig.
12 Áldva légy, Örökkévaló, taníts engem törvényeidre!
Lovad vare du, HERRE! Lär mig dina stadgar.
13 Ajkaimmal beszélem el mind a szájad ítéleteit.
Med mina läppar förtäljer jag alla din muns rätter.
14 Bizonyságaid útján örvendtem mint mindenféle vagyon fölött.
Jag fröjdar mig över dina vittnesbörds väg såsom över alla skatter.
15 Rendeleteiden hadd elmélkedem, és hadd tekintsem ösvényeidet.
Jag vill begrunda dina befallningar och skåda på dina stigar.
16 Törvényeidben gyönyörködöm, nem felejtem el igédet.
Jag har min lust i dina stadgar, jag förgäter icke ditt ord.
17 Végezz jót szolgádon, hadd éljek és őrizzem meg igédet.
Gör väl mot din tjänare, så att jag får leva, då vill jag hålla ditt ord.
18 Nyisd meg szemeimet, hogy láthassak csodás dolgokat tanodból!
Öppna mina ögon, så att jag kan skåda undren i din lag.
19 Jövevény vagyok a földön; ne rejtsd el tőlem parancsaidat!
Jag är en främling på jorden; fördölj icke dina bud för mig.
20 Megtörődik a lelkem, vágyakozva ítéleteid után minden időben.
Min själ är sönderkrossad av ständig trängtan efter dina rätter.
21 Megdorgáltad az átkozott kevélyeket, kik eltévedtek parancsaidtól!
Du näpser de fräcka, de förbannade, dem som fara vilse från dina bud.
22 Gördíts le rólam gyalázatot és csúfságot, mert bizonyságaidat megóvtam.
Tag bort ifrån mig smälek och förakt, ty jag tager i akt dina vittnesbörd.
23 Bár ültek is nagyok, egymással beszéltek ellenem: a te szolgád elmélkedik törvényeiden.
Ja, furstar sitta och lägga råd mot mig, men din tjänare begrundar dina stadgar;
24 Gyönyörűségem is a te bizonyságaid, azok a tanácsosaim.
ja, dina vittnesbörd äro min lust, de äro mina rådgivare.
25 A porhoz tapadt a lelkem; élessz fel engem igéd szerint!
Min själ ligger nedtryckt i stoftet; behåll mig vid liv efter ditt ord.
26 Útjaimat elbeszéltem s te meghallgattál: taníts engem törvényeidre!
Jag förtäljde om mina vägar, och du svarade mig; lär mig dina stadgar.
27 Rendeleteid útját értesd meg velem, hadd elmélkedem csodatetteiden,
Lär mig att förstå dina befallningars väg, så vill jag begrunda dina under.
28 Szétfolyt a lelkem bánattól: támaszsz föl engem igéd szerint!
Min själ gråter av bedrövelse; upprätta mig efter ditt ord.
29 Hazugság útját távoztasd tőlem, s tanoddal kegyelmezz nekem.
Låt lögnens väg vara fjärran ifrån mig, och förunna mig din undervisning.
30 Hűség útját választottam, ítéleteidet magam előtt tartottam.
Jag har utvalt sanningens väg, dina rätter har jag ställt framför mig.
31 Ragaszkodtam bizonyságaidhoz: Örökkévaló, ne szégyeníts meg!
Jag håller mig till dina vittnesbörd; HERRE, låt mig icke komma på skam.
32 Parancsaid útján futok, mert tággá teszed szivemet.
Jag vill löpa dina buds väg, ty du tröstar mitt hjärta.
33 Igazíts engem, Örökkévaló, törvényeid útjára, hadd óvjam meg mindvégig!
Visa mig, HERRE, dina stadgars väg, så vill jag taga den i akt intill änden.
34 Értesd meg velem, hogy megóvhassam tanodat s megőrizzem egész szívvel.
Giv mig förstånd, så vill jag taga din lag i akt och hålla den av allt hjärta.
35 Járass engem parancsaid ösvényén, mert azt kedvelem.
Led mig på dina buds stig, ty till den har jag behag.
36 Hajlítsd szívemet bizonyságaidhoz, s ne nyerészkedéshez!
Böj mitt hjärta till dina vittnesbörd, och låt det icke vika av till orätt vinning.
37 Térítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hamisat, útaidon éltess engem!
Vänd bort mina ögon, så att de icke se efter fåfänglighet; behåll mig vid liv på dina vägar.
38 Tartsd meg szolgádnak a te szavadat, a mely visz a félelmedre.
Uppfyll på din tjänare ditt tal, ty det leder till din fruktan.
39 Térítsd el gyalázatomat, melytől félek, mert jók a te ítéleteid.
Vänd bort ifrån mig den smälek som jag fruktar; ty dina rätter äro goda.
40 Íme vágyakoztam rendeleteidre: igazságoddal éltess engem!
Se, jag längtar efter dina befallningar; behåll mig vid liv genom din rättfärdighet.
41 Jőjenek rám kegyelmeid, oh Örökkévaló, segedelmed szavad szerint!
Din nåd komme över mig, HERRE, din frälsning efter ditt tal;
42 Hogy megfelelhessek gyalázómnak; mert bíztam a te igédben.
Så kan jag giva den svar, som smädar mig; ty jag förtröstar på ditt ord.
43 Ne ragadd ki az igazság szavát szájamból fölötte nagyon, mert ítéleteidre várakozom.
Ryck icke sanningens ord så helt och hållet bort ifrån min mun, ty jag hoppas på dina domar.
44 Hogy megőrizhessem tanodat állandóan, mindörökké.
Så vill jag hålla din lag beständigt, ja, alltid och evinnerligen.
45 Hogy járhassak tág téren, mert rendeleteidet kerestem.
Låt mig gå fram på rymlig plats, ty jag begrundar dina befallningar.
46 Hogy beszélhessek bizonyságaidról királyoknak előtte s ne szégyenkezzem.
Jag vill tala om dina vittnesbörd inför konungar, och jag skall icke komma på skam.
47 Majd gyönyörködöm parancsaidban, melyeket szeretek;
Jag vill hava min lust i dina bud, ty de äro mig kära;
48 s fölemelem kezeimet parancsaidhoz, melyeket szeretek, hogy elmélkedjem törvényeiden.
jag vill lyfta mina händer upp till dina bud, ty de äro mig kära, och jag vill begrunda dina stadgar.
49 Emlékezzél a szolgádnak jutott igéről, mivelhogy engem reméltettél.
Tänk på ordet till din tjänare, eftersom du har givit mig hopp.
50 Ez vigasztalásom nyomoruságomban: hogy szavad fölélesztett engem.
Det är min tröst i mitt lidande att ditt tal behåller mig vid liv.
51 Kevélyek csúfoltak engem fölötte nagyon; tanodtól nem hajoltam el.
De fräcka bespotta mig övermåttan; likväl viker jag icke ifrån din lag.
52 Gondoltam öröktől fogva való ítéleteidre, Örökkévaló, és megvigasztalódtam.
Jag tänker på dina domar i forna tider, HERRE, och jag varder tröstar.
53 Forróság ragadott meg engem a gonoszok miatt, kik elhagyták tanodat.
Glödande harm griper mig för de ogudaktigas skull, därför att de övergiva din lag.
54 Dalok voltak nekem törvényeid jövevénységem házában.
Dina stadgar äro lovsånger för mig i det hus där jag dväljes.
55 Gondoltam éjjel nevedre, a megőriztem tanodat.
Jag tänker om natten på ditt namn, HERRE, och jag håller din lag.
56 Ez jutott nekem, mert megóvtam rendeleteidet.
Detta har blivit mig beskärt: att jag får taga dina befallningar i akt.
57 Osztályrészem, oh Örökkévaló – úgymondtam – hogy megőrzöm szavaidat.
Min del är HERREN; jag har beslutit att hålla dina ord.
58 Könyörögtem előtted egész szivvel kegyelmezz nekem szavad szerint!
Jag bönfaller inför dig av allt hjärta; var mig nådig efter ditt tal.
59 Elgondoltam útjaimat s visszatérítettem lábaimat bizonyságaidhoz.
Jag betänker mina vägar och vänder mina fötter till dina vittnesbörd.
60 Siettem és nem késedelmeztem, hogy megőrizzem parancsaidat.
Jag skyndar mig och dröjer icke att hålla dina bud.
61 Gonoszok csapatjai körülfogtak; tanodat nem felejtettem el.
De ogudaktigas snaror omgiva mig, men jag förgäter icke din lag.
62 Éjfélkor kelek föl, hogy hálát adjak neked a te igazságos ítéleteidért.
Mitt i natten står jag upp för att tacka dig för din rättfärdighets rätter.
63 Társa vagyok mindazoknak, kik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.
Jag sluter mig till alla dem som frukta dig och till dem som hålla dina befallningar.
64 Szereteteddel, Örökkévaló, tele van a föld, törvényeidre taníts engem.
Jorden är full av din nåd, o HERRE; lär mig dina stadgar.
65 Jót tettél szolgáddal, Örökkévaló, a te igéd szerint.
Du gör din tjänare gott, HERRE, efter ditt ord.
66 Jó értelemre és tudásra taníts engem, mert hittem parancsaidban.
Lär mig gott förstånd och kunskap, ty jag tror på dina bud.
67 Mielőtt sanyarogtam, tévelygő voltam, de most megőrzöm a szavadat.
Förrän jag fick lida, for jag vilse, men nu håller jag mig vid ditt tal.
68 Jó vagy te és jótevő: taníts engem törvényeidre!
Du är god och gör vad gott är; lär mig dina stadgar.
69 Rám fogtak hazugságot a kevélyek, én egész szívvel megóvom rendeleteidet.
De fräcka hopspinna lögn mot mig, men jag vill av allt hjärta taga dina befallningar i akt.
70 Eltompult mint hájtól a szivük, én tanodban gyönyörködtem.
Deras hjärtan äro okänsliga såsom fett, men jag har min lust i din lag.
71 Jó nekem az, hogy sanyargattattam, azért hogy tanuljam törvényeidet.
Det var mig gott att jag vart tuktad, så att jag fick lära mig dina stadgar.
72 Jó nekem szájad tana, inkább mint ezrei aranynak és ezüstnek.
Din muns lag är mig bättre än tusentals stycken guld och silver.
73 Kezeid készítettek és szilárdítottak engem: értesd meg velem, hogy tanulhassam parancsaidat!
Dina händer hava gjort och berett mig; giv mig förstånd, så att jag kan lära dina bud.
74 Tisztelőid majd látnak engem és örülnek, mert igédre várakoztam.
De som frukta dig skola se mig och glädjas, ty jag hoppas på ditt ord.
75 Tudom, Örökkévaló, hogy igazság a te ítéleteid és hűséggel sanyargattál.
HERRE, jag vet att dina domar äro rättfärdiga, och att du har tuktat mig i trofasthet.
76 Legyen, kérlek, szereteted a vigasztalásomra, a szolgádnak jutott szavad szerint!
Din nåd vare min tröst, såsom du har lovat din tjänare.
77 Jöjjön rám irgalmad, hogy éljek, mert tanod az én gyönyörűségem.
Din barmhärtighet komme över mig, så att jag får leva; ty din lag är min lust.
78 Szégyenűljenek meg a kevélyek, mert hazugsággal elnyomtak engem; én elmélkedem rendeleteiden.
På skam komme de fräcka, ty de hava gjort mig orätt utan sak; men jag vill begrunda dina befallningar.
79 Forduljanak felém tisztelőid és bizonyságaid ismeröi.
Till mig må de vända sig, som frukta dig, och de om känna dina vittnesbörd.
80 Legyen szívem gáncstalan a te törvényeidben, azért hogy meg ne szégyenüljek.
Mitt hjärta vare ostraffligt i dina stadgar, så att jag icke kommer på skam.
81 Epedett lelkem a segedelmedért, igédre várakoztam.
Min själ trängtar efter din frälsning, jag hoppas på ditt ord.
82 Epednek szemeim szavadért, mondván: mikor vigasztalsz meg engem?
Mina ögon trängta efter ditt tal, och jag säger: "När vill du trösta mig?"
83 Mert olyan lettem, mint tömlő a. füstben; törvényeidet nem felejtettem el.
Ty jag är såsom en vinlägel i rök, men jag förgäter icke dina stadgar.
84 Meddig tartanak szolgádnak napjai? Mikor teszel ítéletet üldözőimen?
Huru få äro icke din tjänares dagar! När vill du hålla dom över mina förföljare?
85 vermeket ástak nekem a kevélyek, a kik nem tanod szerint valók.
De fräcka gräva gropar för mig, de som icke leva efter din lag.
86 Mind a parancsaid hűség, hazugsággal üldöznek: segíts engem!
Alla dina bud äro sanning; utan sak förföljer man mig; hjälp mig.
87 Kevés híján semmivé tettek az országban, de én nem hagytam el rendeleteidet.
De hava så när fördärvat mig på jorden, fastän jag icke har övergivit dina befallningar.
88 Szereteted szerint éltess engem, hogy megőrizhessem szájad bizonyságát.
Behåll mig vid liv efter din nåd, så vill jag hålla din muns vittnesbörd.
89 Örökké, oh Örökkévaló, fönnáll igéd az égben.
Evinnerligen, HERRE, står ditt ord fast i himmelen.
90 Nemzedékre meg nemzedékre van a te hüséged; megszilárdítottad a földet és megállt.
Från släkte till släkte varar din trofasthet; du har grundat jorden, och den består.
91 Itéleteid szerint megállanak ma is, mert mind a te szolgáid.
Till att utföra dina rätter består allt än i dag, ty allting måste tjäna dig.
92 Ha tanod nem a gyönyörűségem, akkor elvesztem volna nyomorúságomban.
Om din lag icke hade varit min lust, så hade jag förgåtts i mitt elände.
93 Soha sem felejtem el rendeleteidet; mert általuk éltettél engem.
Aldrig skall jag förgäta dina befallningar, ty genom dem har du behållit mig vid liv.
94 Tied vagyok: segíts engem, mert rendeleteidet kerestem.
Jag är din, fräls mig; ty jag begrundar dina befallningar.
95 Reám vártak a gonoszok, hogy elveszítsenek; bizonyságaidra ügyelek én.
På mig vakta de ogudaktiga för att förgöra mig; men jag aktar på dina vittnesbörd.
96 Minden epedésnek láttam végét; tágas a te parancsod nagyon.
På all annan fullkomlighet har jag sett en ände, men ditt bud är omätligt i vidd.
97 Mint szeretem tanodat! Egész nap ő az elmélkedésem.
Huru kär har jag icke din lag! Hela dagen begrundar jag den.
98 Ellenségeimnél bölcsebbé tesz parancsod, mert örökké enyém az.
Visare än mina fiender äro, göra mig dina bud, ty de tillhöra mig för evig tid.
99 Mind a tanítóimnál eszesebbé lettem, mert bizonyságaid az én elmélkedésem.
Jag är klokare än alla mina lärare, ty jag begrundar dina vittnesbörd.
100 Véneknél értelmesebb vagyok, mert rendeleteidet megóvtam.
Jag är förståndigare än de gamle, ty jag tager dina befallningar i akt.
101 Minden rossz ösvénytől tartóztattam lábaimat, azért hogy megőrizzem igédet.
Jag avhåller mina fötter ifrån alla onda vägar, för att jag må hålla ditt ord.
102 Itéleteidtől nem távoztam el, mert te oktattál engem.
Jag viker icke ifrån dina rätter, ty du undervisar mig.
103 Mennyivel édesebbek szavaid inyemnek, mint a méz szájamnak!
Huru ljuvt för min tunga är icke ditt tal! Det är ljuvare än honung för min mun.
104 Rendeleteid által értelmes vagyok, azért gyűlölök minden hazug ösvényt.
Av dina befallningar får jag förstånd; därför hatar jag alla lögnens vägar.
105 Mécses a lábamnak a te igéd és világosság ösvényemnek.
Ditt ord är mina fötters lykta och ett ljus på min stig.
106 Megesküdtem s teljesítettem, hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet.
Jag har svurit och hållit det: att taga din rättfärdighets rätter i akt.
107 Sanyarognom kellett nagyon oh Örökkévaló, éltess igéd szerint!
Jag är storligen plågad; HERRE, behåll mig vid liv efter ditt ord.
108 Szájam felajánlásait vedd kedvesen, Örökkévaló, és ítéleteidre taníts engem.
Låt min muns frivilliga offer behaga dig, HERRE, och lär mig dina rätter.
109 Lelkem a tenyeremen van mindig, de tanodat nem felejtettem el.
Jag bär min själ alltid i min hand, men jag förgäter icke din lag.
110 Tőrt vetettek gonoszok nekem, de rendeleteidtől nem tévedtem el.
De ogudaktiga lägga ut snaror för mig, men jag far icke vilse från dina befallningar.
111 Birtokul vettem bizonyságaidat örökre, mert szívem vígsága azok.
Jag har dina vittnesbörd till min eviga arvedel, ty de äro mitt hjärtas fröjd.
112 Ráhajlítottam szívemet, hogy megtegyem törvényeidet örökké, mindvégig.
Jag har böjt mitt hjärta till att göra efter dina stadgar, alltid och intill änden.
113 Tétevázókat gyűlölök, s tanodat szeretem.
Jag hatar dem som halta på båda sidor, men din lag har jag kär.
114 Rejtekem és pajzsom vagy, igédre várakoztam.
Du är mitt beskärm och min sköld; jag hoppas på ditt ord.
115 Távozzatok tőlem, gonosztevők, hadd óvom meg Istenem parancsait!
Viken bort ifrån mig, I onde; jag vill taga min Guds bud i akt.
116 Támogass engem szavad szerint, hogy éljek, s ne engedj megszégyenülnöm reményemmel!
Uppehåll mig efter ditt tal, så att jag får leva, och låt mig icke komma på skam med mitt hopp.
117 Erősíts engem, hogy megsegíttessem, hogy gyönyörködhessem mindig törvényeiden.
Stöd mig, så att jag varder frälst, så vill jag alltid se med lust på dina stadgar.
118 Elvetetted mind, kik törvényeidtől eltévelyegnek, mert hazug az ő csalfaságuk.
Du aktar för intet alla som fara vilse från dina stadgar, ty förgäves är deras svek.
119 Mint salakot elmozdítottad mind a föld gonoszait, azért szeretem bizonysága-idat.
Du förkastar såsom slagg alla ogudaktiga på jorden; därför har jag dina vittnesbörd kära.
120 Borzadott rettegésedtől testem, és ítéleteidtől félek.
Av fruktan för dig ryser mitt kött, och jag rädes för dina domar.
121 Cselekedtem jogot és igazságot, ne engedj át zsarolóimnak!
Jag övar rätt och rättfärdighet; du skall icke överlämna mig åt mina förtryckare.
122 Kezeskedjél szolgádért a jóra; ne zsaroljanak engem kevélyek.
Tag dig an din tjänares sak, och låt det gå honom väl; låt icke de fräcka förtrycka mig.
123 Szemeim epedtek segítségedért és igazságos szavadért.
Mina ögon trängta efter din frälsning och efter din rättfärdighets tal.
124 Tégy szolgáddal szereteted szerint és törvényeidre taníts engem.
Gör med din tjänare efter din nåd, och lär mig dina stadgar.
125 Szolgád vagyok, értesd meg velem, hadd ismerjem meg bizonyságaidat!
Jag är din tjänare; giv mig förstånd, så att jag kan känna dina vittnesbörd.
126 Ideje cselekedni az Örökkévalóért: megbontották a te tanodat.
Det är tid för HERREN att handla, ty de hava gjort din lag om intet.
127 Azért szeretem parancsaidat jobban aranynál és színaranynál.
Därför har jag dina bud kära mer än guld, jag, mer än fint guld.
128 Azért helyeslek mindenről való minden rendeletet, minden hazug ösvényt gyűlölök.
Därför håller jag alla dina befallningar i allo för rätta, men alla lögnens vägar hatar jag.
129 Csodásak a te bizonyságaid, azért megóvta azokat lelkem.
Underbara äro dina vittnesbörd, därför tager min själ dem i akt.
130 Szavaidnak megkezdése világít, értelmessé tesz együgyüeket.
När dina ord upplåtas, giva de ljus och skänka förstånd åt de enfaldiga.
131 Feltátottam szájamat s lihegtem, mert parancsaidra vágyódtam.
Jag spärrar upp min mun och flämtar, ty jag längtar ivrigt efter dina bud.
132 Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, joga szerint azoknak, kik nevedet szeretik.
Vänd dig till mig och var mig nådig, såsom rätt är mot dem som hava ditt namn kärt.
133 Lépteimet szilárdítsd meg szavaddal, s ne engedj uralkodni rajtam semmi jogtalanságot.
Gör mina steg fasta genom ditt tal, och låt ingen orätt varda mig övermäktig.
134 Válts ki engem ember zsarolásától, hogy megőrizhessem rendeleteidet.
Förlossa mig från människors förtryck, så vill jag hålla dina befallningar.
135 Arczodat világíttasd szolgádra és taníts engem törvényeidre!
Låt ditt ansikte lysa över din tjänare, och lär mig dina stadgar.
136 Vízpatakoktól kiáradnak szemeim, mivel nem őrizték meg tanodat.
Vattenbäckar rinna ned från mina ögon, därför att man icke håller din lag.
137 Igazságos vagy, Örökkévaló, és egyenesek ítéleteid.
HERRE, du är rättfärdig, och dina domar äro rättvisa.
138 Igazsággal megparancsoltad bizonyságaidat és hűséggel nagyon.
Du har påbjudit dina vittnesbörd i rättfärdighet och i stor trofasthet.
139 Sorvasztott engem buzgalmam, mert elfelejtették szavaidat szorongatóim.
Jag förtäres av nitälskan, därför att mina ovänner förgäta dina ord.
140 Salaktalan a te szavad nagyon és szolgád szereti azt.
Ditt tal är väl luttrat, och din tjänare har det kärt.
141 Csekély vagyok és megvetett; rendeleteidet nem felejtettem el.
Jag är ringa och föraktad, men jag förgäter icke dina befallningar.
142 Igazságod örökre igazság és igaz a te tanod.
Din rättfärdighet är en evig rättfärdighet, och din lag är sanning.
143 Szorultság és szükség értek engem, parancsaid az én gyönyörűségem.
Nöd och trångmål hava träffat mig, men dina bud äro min lust.
144 Igazság a te bizonyságaid örökre, értelmet adj nekem, hogy éljek!
Dina vittnesbörd äro rättfärdiga evinnerligen; giv mig förstånd, så att jag får leva.
145 Egész szívvel felkiáltottam: hallgass meg, Örökkévaló, törvényeidet hadd óvom meg!
Jag ropar av allt hjärta, svara mig, HERRE; jag vill taga dina stadgar i akt.
146 Hívtalak, segíts engem, hogy megőrizhessem bizonyságaidat.
Jag ropar till dig, fräls mig, så vill jag hålla dina vittnesbörd.
147 Megelőztem a szürkületet és fohászkodtam; igédre várakoztam.
Jag kommer tidigt i morgongryningen och ropar; jag hoppas på dina ord.
148 Megelőzték szemeim az őrszakokat, hogy elmélkedjem szavadról.
Mina ögon hasta före nattens väkter till att begrunda ditt tal.
149 Hangomat halljad szereteted szerint, Örökkévaló, ítéleted szerint éltess engem!
Hör min röst efter din nåd; HERRE, behåll mig vid liv efter dina rätter.
150 Közelednek a gazságot hajhászók, tanodtól eltávolodtak.
Nära äro de som jaga efter skändlighet, de som äro långt ifrån din lag.
151 Közel vagy, Örökkévaló, s mind a parancsaid igazság.
Nära är ock du, HERRE, och alla dina bud äro sanning.
152 Régen tudom bizonyságaidból, hogy örökre alapítottad azokat.
Längesedan vet jag genom dina vittnesbörd att du har stadgat dem för evig tid.
153 Lásd nyomorúságomat és ragadj ki, mert tanodat nem felejtettem el.
Se till mitt lidande och rädda mig, ty jag förgäter icke din lag.
154 Vidd ügyemet és válts meg engem, szavad szerint éltess engem!
Utför min sak och förlossa mig; behåll mig vid liv efter ditt tal.
155 Távol van a gonoszoktól segítség, mert törvényeidet nem keresték.
Frälsning är långt borta från de ogudaktiga, ty de fråga icke efter dina stadgar.
156 Irgalmad nagy, oh Örökkévaló, ítéleteid szerint éltess engem!
HERRE, din barmhärtighet är stor; behåll mig vid liv efter dina rätter.
157 Sokan vannak üldözőim és szorongatóim, bizonyságaidtól nem hajoltam el.
Mina förföljare och ovänner äro många, men jag viker icke ifrån dina vittnesbörd.
158 Láttam hűtlenkedőket és elundorodtam, a kik szavadat nem őrizték meg.
När jag ser de trolösa, känner jag leda vid dem, därför att de icke hålla sig vid ditt tal.
159 Lásd, hogy szeretem rendeleteidet, Örökkévaló, szereteted szerint éltess engem!
Se därtill att jag har dina befallningar kära; HERRE, behåll mig vid liv efter din nåd.
160 Igédnek összege igazság és örökké tart minden igazságos ítéleted.
Summan av ditt ord är sanning, och alla din rättfärdighets rätter vara evinnerligen.
161 Nagyok üldöztek engem ok nélkül, de igédtől megrettent szívem.
Furstar förfölja mig utan sak, men mitt hjärta fruktar för dina ord.
162 Örvendek én a te szavadon, mint ki nagy zsákmányt talál.
Jag fröjdar mig över ditt tal såsom den som vinner stort byte.
163 Hazugságot gyűlölök és utálom; tanodat szeretem.
Jag hatar lögnen, den skall vara mig en styggelse; men din lag har jag kär.
164 Hétezer naponta dicsértelek, igazságos ítéleteidért.
Jag lovar dig sju gånger om dagen för din rättfärdighets rätter.
165 Bőséges béke jut azoknak, kik szeretik tanodat, s nincs számukra botlás.
Stor frid äga de som hava din lag kär, och intet finnes, som bringar dem på fall.
166 Reménykedtem segítségedre, Örökkévaló, s parancsaidat megtettem.
Jag väntar efter din frälsning, HERRE, och jag gör efter dina bud.
167 Megőrizte lelkem bizonyságaidat és megszerettem őket nagyon.
Min själ håller dina vittnesbörd, och jag har dem storligen kära.
168 Megőriztem rendeleteidet és bizonságaidat, mert mind az útjaim előtted vannak.
Jag håller dina befallningar och vittnesbörd, ty du känner alla mina vägar.
169 Közel jusson színedhez fohászkodásom, Örökkévaló, igéd szerint adj nekem értelmet.
HERRE, mitt rop komme inför ditt ansikte; giv mig förstånd efter ditt ord.
170 Jusson könyörgésem színed elé, szavad szerint ments meg engem!
Min bön komme inför ditt ansikte; rädda mig efter ditt tal.
171 Ömledeztessenek ajkaim dicséretet, mert törvényeidre tanítasz engem.
Mina läppar må flöda över av lov, ty du lär mig dina stadgar.
172 Hangoztassa nyelvem szavadat, mert mind a parancsaid igazság.
Min tunga sjunge om ditt ord, ty alla dina bud äro rättfärdiga.
173 Legyen kezed megsegítésemre, mert rendeleteidet választottam.
Din hand vare mig till hjälp, ty jag har utvalt dina befallningar.
174 Vágyódtam üdvödre, oh Örökkévaló, és tanod az én gyönyörűségem.
Jag längtar efter din frälsning, HERRE, och din lag är min lust.
175 Hadd éljen lelkem és dicsérjen téged. és ítéleteid segítsenek engem.
Låt min själ leva, så skall hon lova dig; och låt dina rätter hjälpa mig.
176 Eltévedtem, mint bujdosó bárányt keresd szolgádat, mert parancsaidat nem felejtettem el.
Om jag far vilse, så uppsök din tjänare såsom ett förlorat får, ty jag förgäter icke dina bud.
