Zsoltárok 119
1 Boldogok a gáncstalan útuak, kik az Örökkévaló tana szerint járnak!
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
2 Boldogok, kik megóvják bizonyságait, egész szívvel keresik őt;
Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
3 nem is cselekedtek jogtalanságot, az ő útjaiban jártak!
És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
4 Te pasancsoltad, rendeleteidet hogy megőrizzük nagyon,
Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
5 Vajha megszilárdulnának útjaim, hogy megőrizzem törvényeidet!
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
6 Akkor nem szégyenülök meg, mikor tekintek mind a parancsaidra.
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
7 Magasztallak szívnek egyenességében, mikor tanulom igazságos ítéleteidet.
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
8 Törvényeidet megőrzöm, ne hagyj el oly nagyon!
A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
9 Miáltal teszi tisztává ifjú az ösvényét; Hogy megőrzi igéd szerint!
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
10 Egész szivemmel kerestelek; ne engedj eltévednem parancsaidtól!
Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
11 Szivembe rejtettem szavadat, azért, hogy ne vétkezzem ellened.
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12 Áldva légy, Örökkévaló, taníts engem törvényeidre!
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
13 Ajkaimmal beszélem el mind a szájad ítéleteit.
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
14 Bizonyságaid útján örvendtem mint mindenféle vagyon fölött.
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
15 Rendeleteiden hadd elmélkedem, és hadd tekintsem ösvényeidet.
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
16 Törvényeidben gyönyörködöm, nem felejtem el igédet.
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
17 Végezz jót szolgádon, hadd éljek és őrizzem meg igédet.
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18 Nyisd meg szemeimet, hogy láthassak csodás dolgokat tanodból!
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19 Jövevény vagyok a földön; ne rejtsd el tőlem parancsaidat!
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
20 Megtörődik a lelkem, vágyakozva ítéleteid után minden időben.
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
21 Megdorgáltad az átkozott kevélyeket, kik eltévedtek parancsaidtól!
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
22 Gördíts le rólam gyalázatot és csúfságot, mert bizonyságaidat megóvtam.
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
23 Bár ültek is nagyok, egymással beszéltek ellenem: a te szolgád elmélkedik törvényeiden.
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
24 Gyönyörűségem is a te bizonyságaid, azok a tanácsosaim.
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
25 A porhoz tapadt a lelkem; élessz fel engem igéd szerint!
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
26 Útjaimat elbeszéltem s te meghallgattál: taníts engem törvényeidre!
Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
27 Rendeleteid útját értesd meg velem, hadd elmélkedem csodatetteiden,
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
28 Szétfolyt a lelkem bánattól: támaszsz föl engem igéd szerint!
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
29 Hazugság útját távoztasd tőlem, s tanoddal kegyelmezz nekem.
A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
30 Hűség útját választottam, ítéleteidet magam előtt tartottam.
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
31 Ragaszkodtam bizonyságaidhoz: Örökkévaló, ne szégyeníts meg!
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
32 Parancsaid útján futok, mert tággá teszed szivemet.
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
33 Igazíts engem, Örökkévaló, törvényeid útjára, hadd óvjam meg mindvégig!
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
34 Értesd meg velem, hogy megóvhassam tanodat s megőrizzem egész szívvel.
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
35 Járass engem parancsaid ösvényén, mert azt kedvelem.
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
36 Hajlítsd szívemet bizonyságaidhoz, s ne nyerészkedéshez!
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
37 Térítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hamisat, útaidon éltess engem!
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
38 Tartsd meg szolgádnak a te szavadat, a mely visz a félelmedre.
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
39 Térítsd el gyalázatomat, melytől félek, mert jók a te ítéleteid.
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
40 Íme vágyakoztam rendeleteidre: igazságoddal éltess engem!
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
41 Jőjenek rám kegyelmeid, oh Örökkévaló, segedelmed szavad szerint!
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
42 Hogy megfelelhessek gyalázómnak; mert bíztam a te igédben.
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
43 Ne ragadd ki az igazság szavát szájamból fölötte nagyon, mert ítéleteidre várakozom.
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
44 Hogy megőrizhessem tanodat állandóan, mindörökké.
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
45 Hogy járhassak tág téren, mert rendeleteidet kerestem.
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
46 Hogy beszélhessek bizonyságaidról királyoknak előtte s ne szégyenkezzem.
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
47 Majd gyönyörködöm parancsaidban, melyeket szeretek;
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
48 s fölemelem kezeimet parancsaidhoz, melyeket szeretek, hogy elmélkedjem törvényeiden.
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
49 Emlékezzél a szolgádnak jutott igéről, mivelhogy engem reméltettél.
Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
50 Ez vigasztalásom nyomoruságomban: hogy szavad fölélesztett engem.
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
51 Kevélyek csúfoltak engem fölötte nagyon; tanodtól nem hajoltam el.
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
52 Gondoltam öröktől fogva való ítéleteidre, Örökkévaló, és megvigasztalódtam.
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
53 Forróság ragadott meg engem a gonoszok miatt, kik elhagyták tanodat.
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
54 Dalok voltak nekem törvényeid jövevénységem házában.
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
55 Gondoltam éjjel nevedre, a megőriztem tanodat.
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
56 Ez jutott nekem, mert megóvtam rendeleteidet.
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
57 Osztályrészem, oh Örökkévaló – úgymondtam – hogy megőrzöm szavaidat.
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
58 Könyörögtem előtted egész szivvel kegyelmezz nekem szavad szerint!
Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
59 Elgondoltam útjaimat s visszatérítettem lábaimat bizonyságaidhoz.
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
60 Siettem és nem késedelmeztem, hogy megőrizzem parancsaidat.
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
61 Gonoszok csapatjai körülfogtak; tanodat nem felejtettem el.
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.
62 Éjfélkor kelek föl, hogy hálát adjak neked a te igazságos ítéleteidért.
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
63 Társa vagyok mindazoknak, kik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
64 Szereteteddel, Örökkévaló, tele van a föld, törvényeidre taníts engem.
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
65 Jót tettél szolgáddal, Örökkévaló, a te igéd szerint.
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
66 Jó értelemre és tudásra taníts engem, mert hittem parancsaidban.
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
67 Mielőtt sanyarogtam, tévelygő voltam, de most megőrzöm a szavadat.
Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
68 Jó vagy te és jótevő: taníts engem törvényeidre!
Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
69 Rám fogtak hazugságot a kevélyek, én egész szívvel megóvom rendeleteidet.
A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
70 Eltompult mint hájtól a szivük, én tanodban gyönyörködtem.
Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
71 Jó nekem az, hogy sanyargattattam, azért hogy tanuljam törvényeidet.
Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
72 Jó nekem szájad tana, inkább mint ezrei aranynak és ezüstnek.
A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
73 Kezeid készítettek és szilárdítottak engem: értesd meg velem, hogy tanulhassam parancsaidat!
A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
74 Tisztelőid majd látnak engem és örülnek, mert igédre várakoztam.
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
75 Tudom, Örökkévaló, hogy igazság a te ítéleteid és hűséggel sanyargattál.
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
76 Legyen, kérlek, szereteted a vigasztalásomra, a szolgádnak jutott szavad szerint!
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
77 Jöjjön rám irgalmad, hogy éljek, mert tanod az én gyönyörűségem.
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
78 Szégyenűljenek meg a kevélyek, mert hazugsággal elnyomtak engem; én elmélkedem rendeleteiden.
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.
79 Forduljanak felém tisztelőid és bizonyságaid ismeröi.
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
80 Legyen szívem gáncstalan a te törvényeidben, azért hogy meg ne szégyenüljek.
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
81 Epedett lelkem a segedelmedért, igédre várakoztam.
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.
82 Epednek szemeim szavadért, mondván: mikor vigasztalsz meg engem?
A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
83 Mert olyan lettem, mint tömlő a. füstben; törvényeidet nem felejtettem el.
Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
84 Meddig tartanak szolgádnak napjai? Mikor teszel ítéletet üldözőimen?
Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
85 vermeket ástak nekem a kevélyek, a kik nem tanod szerint valók.
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.
86 Mind a parancsaid hűség, hazugsággal üldöznek: segíts engem!
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
87 Kevés híján semmivé tettek az országban, de én nem hagytam el rendeleteidet.
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
88 Szereteted szerint éltess engem, hogy megőrizhessem szájad bizonyságát.
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
89 Örökké, oh Örökkévaló, fönnáll igéd az égben.
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
90 Nemzedékre meg nemzedékre van a te hüséged; megszilárdítottad a földet és megállt.
Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.
91 Itéleteid szerint megállanak ma is, mert mind a te szolgáid.
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
92 Ha tanod nem a gyönyörűségem, akkor elvesztem volna nyomorúságomban.
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
93 Soha sem felejtem el rendeleteidet; mert általuk éltettél engem.
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
94 Tied vagyok: segíts engem, mert rendeleteidet kerestem.
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
95 Reám vártak a gonoszok, hogy elveszítsenek; bizonyságaidra ügyelek én.
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.
96 Minden epedésnek láttam végét; tágas a te parancsod nagyon.
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
97 Mint szeretem tanodat! Egész nap ő az elmélkedésem.
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
98 Ellenségeimnél bölcsebbé tesz parancsod, mert örökké enyém az.
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
99 Mind a tanítóimnál eszesebbé lettem, mert bizonyságaid az én elmélkedésem.
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
100 Véneknél értelmesebb vagyok, mert rendeleteidet megóvtam.
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
101 Minden rossz ösvénytől tartóztattam lábaimat, azért hogy megőrizzem igédet.
Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
102 Itéleteidtől nem távoztam el, mert te oktattál engem.
Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
103 Mennyivel édesebbek szavaid inyemnek, mint a méz szájamnak!
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!
104 Rendeleteid által értelmes vagyok, azért gyűlölök minden hazug ösvényt.
A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
105 Mécses a lábamnak a te igéd és világosság ösvényemnek.
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
106 Megesküdtem s teljesítettem, hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet.
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
107 Sanyarognom kellett nagyon oh Örökkévaló, éltess igéd szerint!
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
108 Szájam felajánlásait vedd kedvesen, Örökkévaló, és ítéleteidre taníts engem.
Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
109 Lelkem a tenyeremen van mindig, de tanodat nem felejtettem el.
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
110 Tőrt vetettek gonoszok nekem, de rendeleteidtől nem tévedtem el.
Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
111 Birtokul vettem bizonyságaidat örökre, mert szívem vígsága azok.
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
112 Ráhajlítottam szívemet, hogy megtegyem törvényeidet örökké, mindvégig.
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.
113 Tétevázókat gyűlölök, s tanodat szeretem.
Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
114 Rejtekem és pajzsom vagy, igédre várakoztam.
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
115 Távozzatok tőlem, gonosztevők, hadd óvom meg Istenem parancsait!
Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
116 Támogass engem szavad szerint, hogy éljek, s ne engedj megszégyenülnöm reményemmel!
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
117 Erősíts engem, hogy megsegíttessem, hogy gyönyörködhessem mindig törvényeiden.
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
118 Elvetetted mind, kik törvényeidtől eltévelyegnek, mert hazug az ő csalfaságuk.
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
119 Mint salakot elmozdítottad mind a föld gonoszait, azért szeretem bizonysága-idat.
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
120 Borzadott rettegésedtől testem, és ítéleteidtől félek.
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
121 Cselekedtem jogot és igazságot, ne engedj át zsarolóimnak!
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
122 Kezeskedjél szolgádért a jóra; ne zsaroljanak engem kevélyek.
Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
123 Szemeim epedtek segítségedért és igazságos szavadért.
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
124 Tégy szolgáddal szereteted szerint és törvényeidre taníts engem.
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
125 Szolgád vagyok, értesd meg velem, hadd ismerjem meg bizonyságaidat!
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
126 Ideje cselekedni az Örökkévalóért: megbontották a te tanodat.
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
127 Azért szeretem parancsaidat jobban aranynál és színaranynál.
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
128 Azért helyeslek mindenről való minden rendeletet, minden hazug ösvényt gyűlölök.
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
129 Csodásak a te bizonyságaid, azért megóvta azokat lelkem.
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
130 Szavaidnak megkezdése világít, értelmessé tesz együgyüeket.
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
131 Feltátottam szájamat s lihegtem, mert parancsaidra vágyódtam.
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
132 Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, joga szerint azoknak, kik nevedet szeretik.
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
133 Lépteimet szilárdítsd meg szavaddal, s ne engedj uralkodni rajtam semmi jogtalanságot.
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
134 Válts ki engem ember zsarolásától, hogy megőrizhessem rendeleteidet.
Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
135 Arczodat világíttasd szolgádra és taníts engem törvényeidre!
A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
136 Vízpatakoktól kiáradnak szemeim, mivel nem őrizték meg tanodat.
Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
137 Igazságos vagy, Örökkévaló, és egyenesek ítéleteid.
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
138 Igazsággal megparancsoltad bizonyságaidat és hűséggel nagyon.
A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
139 Sorvasztott engem buzgalmam, mert elfelejtették szavaidat szorongatóim.
Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
140 Salaktalan a te szavad nagyon és szolgád szereti azt.
Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
141 Csekély vagyok és megvetett; rendeleteidet nem felejtettem el.
Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.
142 Igazságod örökre igazság és igaz a te tanod.
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
143 Szorultság és szükség értek engem, parancsaid az én gyönyörűségem.
Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
144 Igazság a te bizonyságaid örökre, értelmet adj nekem, hogy éljek!
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
145 Egész szívvel felkiáltottam: hallgass meg, Örökkévaló, törvényeidet hadd óvom meg!
Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
146 Hívtalak, segíts engem, hogy megőrizhessem bizonyságaidat.
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
147 Megelőztem a szürkületet és fohászkodtam; igédre várakoztam.
Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
148 Megelőzték szemeim az őrszakokat, hogy elmélkedjem szavadról.
Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
149 Hangomat halljad szereteted szerint, Örökkévaló, ítéleted szerint éltess engem!
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
150 Közelednek a gazságot hajhászók, tanodtól eltávolodtak.
Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
151 Közel vagy, Örökkévaló, s mind a parancsaid igazság.
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
152 Régen tudom bizonyságaidból, hogy örökre alapítottad azokat.
Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
153 Lásd nyomorúságomat és ragadj ki, mert tanodat nem felejtettem el.
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
154 Vidd ügyemet és válts meg engem, szavad szerint éltess engem!
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
155 Távol van a gonoszoktól segítség, mert törvényeidet nem keresték.
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
156 Irgalmad nagy, oh Örökkévaló, ítéleteid szerint éltess engem!
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
157 Sokan vannak üldözőim és szorongatóim, bizonyságaidtól nem hajoltam el.
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.
158 Láttam hűtlenkedőket és elundorodtam, a kik szavadat nem őrizték meg.
Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
159 Lásd, hogy szeretem rendeleteidet, Örökkévaló, szereteted szerint éltess engem!
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
160 Igédnek összege igazság és örökké tart minden igazságos ítéleted.
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
161 Nagyok üldöztek engem ok nélkül, de igédtől megrettent szívem.
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.
162 Örvendek én a te szavadon, mint ki nagy zsákmányt talál.
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
163 Hazugságot gyűlölök és utálom; tanodat szeretem.
A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
164 Hétezer naponta dicsértelek, igazságos ítéleteidért.
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
165 Bőséges béke jut azoknak, kik szeretik tanodat, s nincs számukra botlás.
A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
166 Reménykedtem segítségedre, Örökkévaló, s parancsaidat megtettem.
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
167 Megőrizte lelkem bizonyságaidat és megszerettem őket nagyon.
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
168 Megőriztem rendeleteidet és bizonságaidat, mert mind az útjaim előtted vannak.
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
169 Közel jusson színedhez fohászkodásom, Örökkévaló, igéd szerint adj nekem értelmet.
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
170 Jusson könyörgésem színed elé, szavad szerint ments meg engem!
Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
171 Ömledeztessenek ajkaim dicséretet, mert törvényeidre tanítasz engem.
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
172 Hangoztassa nyelvem szavadat, mert mind a parancsaid igazság.
Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
173 Legyen kezed megsegítésemre, mert rendeleteidet választottam.
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
174 Vágyódtam üdvödre, oh Örökkévaló, és tanod az én gyönyörűségem.
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
175 Hadd éljen lelkem és dicsérjen téged. és ítéleteid segítsenek engem.
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
176 Eltévedtem, mint bujdosó bárányt keresd szolgádat, mert parancsaidat nem felejtettem el.
Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!
