< Zsoltárok 118 >

1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Mou ʻatu ʻae fakafetaʻi kia Sihova he ʻoku angalelei ia: koeʻuhi ʻoku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene ʻaloʻofa.
2 Mondja csak Izraél: mert örökké tart a kegyelme!
Ke lea ni ʻe ʻIsileli, “ʻOku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene ʻaloʻofa.”
3 Mondják csak Áron háza: mert örökké tart a hegyelme!
Ke lea ni ʻae fale ʻo ʻElone, “ʻOku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene ʻaloʻofa.”
4 Mondják csak az istenfélők mert örökké tart a kegyelme!
Tuku ke lea ni ʻakinautolu ʻoku nau manavahē kia Sihova, ʻoku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene ʻaloʻofa.
5 szorongásból szólítottam Jáht, tág térrel meghallgatott engem Jáh.
Naʻaku ui kia Sihova ʻi he mamahi: pea naʻe talia au ʻe Sihova, mo ne tuku au ki he potu ʻataʻatā.
6 Az Örökkévaló mellettem van, nem félek; mit tehet ember nekem?
‌ʻOku kau maʻaku ʻa Sihova; ʻe ʻikai te u manavahē ko e hā ʻe faʻa fai ʻe he tangata kiate au.
7 Az Örökkévaló mellettem van segítöim közt, s én majd rájuk nézek gyülölőimre.
‌ʻOku fai maʻaku ʻa Sihova mo kinautolu ʻoku nau tokoni au: ko ia te u mamata ai kiate kinautolu ʻoku nau fehiʻa kiate au.
8 Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni az emberben.
‌ʻOku lelei lahi ʻae falala kia Sihova ʻi he falala ki he tangata.
9 Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni nemesekben.
‌ʻOku lelei lahi ʻae falala kia Sihova ʻi he falala ki he ngaahi ʻeiki.
10 Mind a nemzetek körülvettek – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Naʻe kāpui au ʻe he ngaahi puleʻanga kotoa pē: ka ʻi he huafa ʻo Sihova te u fakaʻauha ʻakinautolu.
11 Körülvettek, körül is fogtak – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Naʻa nau takatakai au; ʻio, naʻa nau kāpui au: ka ʻi he huafa ʻo Sihova te u fakaʻauha ʻakinautolu.
12 Körülvettek mint a méhek – ellohadtak mint a tövisek tűze; az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Naʻa nau kāpui au ʻo hangē ko e fanga pi; kuo tāmateʻi ʻakinautolu ʻo hangē ko e afi ʻi he ʻakau talatala: he te u fakaʻauha ʻakinautolu ʻi he huafa ʻo Sihova.
13 Taszítva taszítottál engem, hogy elessem, de az Örökkévaló megsegített.
Kuo ke tekeʻi mālohi au koeʻuhi ke u hinga ai: ka naʻe tokoni au ʻe Sihova
14 Erőm és énekem Jáh, ő lett nekem segítségül.
Ko hoku mālohi ʻa Sihova mo ʻeku hiva, pea kuo hoko ia ko hoku fakamoʻui.
15 Ujjongás és segítség hangja az igazak sátraiban; az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
Ko e lea ʻoe fiefia mo e fakamoʻui ʻoku ʻi he ngaahi fale fehikitaki ʻoe angatonu: ʻoku fai mālohi ʻae nima toʻomataʻu ʻo Sihova.
16 Az Örökkévaló jobbja fölemel, az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
Kuo hiki hake ʻae nima toʻomataʻu ʻo Sihova: ʻoku fai mālohi ʻae nima toʻomataʻu ʻo Sihova.
17 Nem halok meg, hanem élni fogok és elbeszélem Jáh tetteit.
‌ʻE ʻikai te u mate, kae moʻui, ʻo fakahā ʻae ngaahi ngāue ʻa Sihova.
18 Fenyítve fenyített engem Jáh, de a halálnak nem adott át.
Kuo tautea fakamamahiʻi au ʻe Sihova: ka ʻoku teʻeki ai te ne tukuange au ki he mate.
19 Nyissátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek rajtuk, magasztalom Jáht.
Toʻo kiate au ʻae ngaahi matapā ʻoe māʻoniʻoni: te u hū ai, pea u fakamālō kia Sihova:
20 Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.
Ko e matapā eni ʻo Sihova, ʻaia ʻe hū ai ʻae angatonu.
21 Hadd magasztallak, mert meghallgattál s lettél nekem segítségül.
Te u fakamālō kiate koe: he kuo ke ongoʻi au, pea kuo ke hoko ko hoku fakamoʻui.
22 A kő, melyet megvetettek az építők, saroknak fejévé lett.
Ko e maka naʻe liʻaki ʻe he kau tufunga kuo hoko ia ko e fungani maka ʻoe tuliki.
23 Az Örökkévalótól történt ez, csodálatos az szemeinkben.
Ko e ngāue eni ʻa Sihova; pea ko e meʻa fakaofo ʻi hotau ʻao.
24 Ez az a nap, melyet szerzett az Örökkévaló, hadd vigadjunk és örüljünk rajta,
Ko e ʻaho eni kuo ngaohi ʻe Sihova; te tau fiefia pea nekeneka ai.
25 Oh Örökkévaló, segíts csak, oh Örökkévaló, boldogíts csak!
‌ʻE Sihova, ʻoku ou kole kiate koe, ke ke fakamoʻui ni: ʻE Sihova, ʻoku ou kole kiate koe, ke ke tuku mai ni ʻae monūʻia.
26 Áldva legyen, a ki jön az Örökkévaló nevében, áldunk titeket az Örökkévaló házából.
Ke monūʻia ia ʻoku haʻu ʻi he huafa ʻo Sihova: kuo mau tāpuekina ʻakimoutolu mei he fale ʻo Sihova.
27 Isten az Örökkévaló és világosságot adott nekünk, kössétek hozzá az ünnepi áldozatot kötelekkel az oltár szarvaihoz.
Ko e ʻOtua ko Sihova ia, ʻaia kuo ne fakahā ʻae maama kiate kitautolu: mou nonoʻo ʻae feilaulau ʻaki ʻae ngaahi afo ki he ngaahi nifo, ʻoe feilaulauʻanga.
28 Istenem vagy s magasztallak, én Istenem, dicsöítlek.
Ko koe ko hoku ʻOtua, pea te u fakamālō kiate koe: ko koe ko hoku ʻOtua, te u fakahikihikiʻi koe.
29 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
Mou ʻatu ʻae fakafetaʻi kia Sihova he ʻoku angalelei ia: koeʻuhi ʻoku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene ʻaloʻofa.

< Zsoltárok 118 >