Zsoltárok 118
1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
2 Mondja csak Izraél: mert örökké tart a kegyelme!
Israel segje: «Æveleg varer hans miskunn!»
3 Mondják csak Áron háza: mert örökké tart a hegyelme!
Arons hus segje: «Æveleg varer hans miskunn!»
4 Mondják csak az istenfélők mert örökké tart a kegyelme!
Dei som ottast Herren, segje: «Æveleg varer hans miskunn!»
5 szorongásból szólítottam Jáht, tág térrel meghallgatott engem Jáh.
Ut or trengsla ropa eg på Herren, Herren svara meg og førde meg ut i det frie.
6 Az Örökkévaló mellettem van, nem félek; mit tehet ember nekem?
Herren er med meg, eg ræddast inkje, kva kann menneskje gjera meg?
7 Az Örökkévaló mellettem van segítöim közt, s én majd rájuk nézek gyülölőimre.
Herren er med meg og hjelper meg, og eg skal sjå med lyst på deim som hatar meg.
8 Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni az emberben.
Det er betre å fly til Herren enn å lita på menneskje.
9 Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni nemesekben.
Det er betre å fly til Herren enn å lita på hovdingar.
10 Mind a nemzetek körülvettek – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Alle heidningar kringset meg; i Herrens namn skal eg hogga deim ned.
11 Körülvettek, körül is fogtak – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Dei kringset, ja, kringrenner meg; i Herrens namn skal eg hogga deim ned.
12 Körülvettek mint a méhek – ellohadtak mint a tövisek tűze; az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Dei kringset meg som bior; dei sloknar som eld i klunger, i Herrens namn skal eg hogga deim ned.
13 Taszítva taszítottál engem, hogy elessem, de az Örökkévaló megsegített.
Hardt støytte du meg, at eg skulde falla; men Herren hjelpte meg.
14 Erőm és énekem Jáh, ő lett nekem segítségül.
Min styrke og lovsong er Herren, og han vart meg til frelsa.
15 Ujjongás és segítség hangja az igazak sátraiban; az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
Rop av fagnad og frelsa er å høyra i tjeldi åt dei rettferdige; Herrens høgre hand gjer storverk.
16 Az Örökkévaló jobbja fölemel, az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
Herrens høgre hand upphøgjer, Herrens høgre hand gjer storverk.
17 Nem halok meg, hanem élni fogok és elbeszélem Jáh tetteit.
Eg skal ikkje døy, men liva og fortelja Herrens gjerningar.
18 Fenyítve fenyített engem Jáh, de a halálnak nem adott át.
Hardt tukta Herren meg, men til dauden gav han meg ikkje.
19 Nyissátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek rajtuk, magasztalom Jáht.
Lat upp for meg rettferds portar! Eg vil ganga inn gjenom deim, eg vil prisa Herren.
20 Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.
Dette er Herrens port, dei rettferdige skal ganga der.
21 Hadd magasztallak, mert meghallgattál s lettél nekem segítségül.
Eg takkar deg av di du svara meg og vart meg til frelsa.
22 A kő, melyet megvetettek az építők, saroknak fejévé lett.
Den steinen som bygningsmennerne skaut ut, hev vorte ein hyrnestein.
23 Az Örökkévalótól történt ez, csodálatos az szemeinkben.
Frå Herren er det kome, dette, det er underlegt for våre augo.
24 Ez az a nap, melyet szerzett az Örökkévaló, hadd vigadjunk és örüljünk rajta,
Dette er dagen som Herren hev gjort, lat oss fegnast og gleda oss no!
25 Oh Örökkévaló, segíts csak, oh Örökkévaló, boldogíts csak!
Å Herre, frels då! Å Herre, lat det då lukkast!
26 Áldva legyen, a ki jön az Örökkévaló nevében, áldunk titeket az Örökkévaló házából.
Velsigna vere den som kjem i Herrens namn! Me velsignar dykk frå Herrens hus.
27 Isten az Örökkévaló és világosságot adott nekünk, kössétek hozzá az ünnepi áldozatot kötelekkel az oltár szarvaihoz.
Herren er Gud, og han let det verta ljost for oss. Bitt høgtidsofferet med reip alt inn til horni på altaret!
28 Istenem vagy s magasztallak, én Istenem, dicsöítlek.
Min Gud er du, og eg vil prisa deg, min Gud, eg vil upphøgja deg.
29 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
