Zsoltárok 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Men Perwerdigarni söyimen, Chünki U méning awazimni, yélinishlirimni anglighan.
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
Chünki U quliqini manga saldi, Shunga men barliq künlirimde Uninggha iltija qilip chaqirimen.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
Ölüm asaretliri méni chirmiwaldi; Tehtisaraning derdliri méni tutuwaldi; Men péshkellikke yoluqtum, elem tarttim; (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
Shuning bilen men Perwerdigarning namigha toxtimay nida qildim: — «Sendin ötünimen, i Perwerdigar, Jénimni qutuldurghaysen!
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Shepqetliktur Perwerdigar, heqqaniydur; Xudayimiz rehimdildur.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Perwerdigar nadanni saqlaydu; Men xarab ehwalgha chüshürüldum, U méni qutquzdi.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Hey jénim, qaytidin xatirjem bol; Chünki Perwerdigar séxiylik, méhribanliq körsetti;
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Chünki Sen jénimni ölümdin, közlirimni yashlardin, Ayaghlirimni putlishishtin qutquzghansen.
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Men Perwerdigar aldida tiriklerning zéminida mangimen;
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Ishen’ginim üchün mundaq söz qilghanmen: — «Men qattiq xar qilin’ghanmen».
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Jiddiyleshkinimdin: — «ademlerning hemmisi yalghanchi!» — Dégenmen.
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Manga körsetken barliq yaxshiliqlirini men néme bilen Perwerdigargha qayturimen?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
— Nijatliq qedehini qolumgha alimen, We Perwerdigarning namini chaqirip iltija qilimen;
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Men qilghan qesemlirimni Perwerdigar aldida ada qilimen; Berheq, Uning barliq xelqi aldida ularni ada qilimen.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Perwerdigarning neziride, Öz mömin bendilirining ölümi qimmetlik ishtur!
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Ah Perwerdigar, men berheq Séning qulungdurmen; Men Séning qulungdurmen, dédikingning oghli ikenmen; Sen méning asaretlirimni yeshkensen;
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Men Sanga teshekkür qurbanliqlirini sunimen, Perwerdigarning namini chaqirip iltija qilimen;
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Men qilghan qesemlirimni Perwerdigar aldida ada qilimen; Berheq, Uning barliq xelqi aldida ularni ada qilimen;
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
Perwerdigarning öyining hoylilirida, Séning otturungda turup, i Yérusalém, [Qesemlirimni ada qilimen]! Hemdusana!
