< Zsoltárok 116 >

1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
IO amo [il Signore]; perciocchè egli ascolta La mia voce, [e] le mie supplicazioni.
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
Poichè egli ha inchinato a me il suo orecchio, Io [lo] invocherò tutti i giorni della mia vita.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
I legami della morte mi avevano circondato, E le distrette del sepolcro mi avevano colto; Io aveva scontrata angoscia e cordoglio. (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
Ma io invocai il Nome del Signore, [Dicendo: ] Deh! Signore, libera l'anima mia.
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Il Signore [è] pietoso e giusto; E il nostro Dio è misericordioso.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Il Signore guarda i semplici; Io era ridotto in misero stato, Ed egli mi ha salvato.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Ritorna, anima mia, al tuo riposo; Perciocchè il Signore ti ha fatta la tua retribuzione.
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Poichè, [o Signore], tu hai ritratta l'anima mia da morte, Gli occhi miei da lagrime, I miei piedi da caduta;
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Io camminerò nel tuo cospetto Nella terra de' viventi.
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Io ho creduto, [e però] certo io parlerò. Io era grandemente afflitto;
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Io diceva nel mio smarrimento: Ogni uomo [è] bugiardo.
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Che renderò io al Signore? Tutti i suoi beneficii [son] sopra me.
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
Io prenderò il calice delle salvazioni, E predicherò il Nome del Signore.
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Io pagherò i miei voti al Signore, Ora in presenza di tutto il suo popolo.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
La morte de' santi del Signore [È] preziosa nel suo cospetto.
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Deh! Signore, [esaudiscimi]; perciocchè io [son] tuo servitore; Io [son] tuo servitore, figliuolo della tua servente; Tu hai sciolti i miei legami.
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Io ti sacrificherò sacrificio di lode, E predicherò il Nome del Signore.
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Io pagherò i miei voti al Signore, Ora in presenza di tutto il suo popolo;
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
Ne' cortili della Casa del Signore, In mezzo di te, o Gerusalemme. Alleluia.

< Zsoltárok 116 >