Zsoltárok 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Ich freue mich, daß Jahwe vernimmt mein lautes Flehn.
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
Denn er hat sein Ohr zu mir geneigt, und mein Leben lang will ich rufen.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
Des Todes Bande hatten mich umfangen, und der Unterwelt Ängste mich getroffen; ich stieß auf Drangsal und Kummer. (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
Aber ich rief den Namen Jahwes an: “Ach, Jahwe, errette meine Seele!”
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Gnädig ist Jahwe und gerecht, und unser Gott ein Erbarmer.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Jahwe behütet die Einfältigen; bin ich schwach, so hilft er mir.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Kehre meine Seele, zu deiner Ruhe zurück, denn Jahwe hat dir wohlgethan.
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Denn du hast meine Seele vom Tode befreit, mein Auge von den Thränen, meinen Fuß vom Sturze.
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Ich werde vor dem Angesichte Jahwes wandeln in den Landen der Lebenden.
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Ich vertraue, wenn ich rede; ich bin sehr gebeugt.
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Ich sprach in meiner Bestürzung: alle Menschen lügen.
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Wie soll ich Jahwe vergelten alle seine Wohlthaten gegen mich?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
Ich will den Rettungsbecher erheben und den Namen Jahwes anrufen.
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Meine Gelübde will ich Jahwe bezahlen und zwar angesichts seines ganzen Volks.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Kostbar ist in den Augen Jahwes der Tod seiner Frommen.
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Ach, Jahwe! - Denn ich bin dein Knecht; ich bin dein Knecht, der Sohn deiner Magd: du hast meine Bande gelöst.
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Dir will ich ein Dankopfer bringen und den Namen Jahwes anrufen.
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Meine Gelübde will ich Jahwe bezahlen und zwar angesichts seines ganzen Volks,
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
in den Vorhöfen des Tempels Jahwes, in deiner Mitte, Jerusalem! Rühmet Jah!
