Zsoltárok 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Weil auf mein Rufen hört der Herr, hab ich die Stunden meiner Andacht lieb;
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
er neigt sein Ohr zu mir, sooft ich rufe.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
Umfangen mich des Todes Bande, und überkommt mich Höllenangst, und komme ich in Not und Jammer, (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
dann rufe ich des Herren Namen an; "Ach, rette, Herr, mein Leben!"
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Der Herr ist gnädig und ist mild; erbarmungsvoll ist unser Gott.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Einfältige beschützt der Herr; bin ich unwürdig schon, so hilft er dennoch mir.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Zu deiner Ruhestätte, meine Seele, wende dich! Der Herr tut dir ja Gutes unverdient.
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Du wahrst mein Leben vor dem Tode, mein Auge vor den Tränen und meine Füße vor dem Straucheln.
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
So kann ich wandeln vor dem Herrn im Lande der Lebendigen.
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Ich kann's bestätigen, was ich jetzt sage: Ich war so tief gebeugt.
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Ich sprach in meiner Angst: "Die Menschenkinder trügen all."
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Wie kann ich jetzt dem Herrn vergelten all das, was er an mir getan?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
Des Heiles Kelch ergreife ich; des Herren Ruhm verkünde ich. -
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Was ich dem Herrn gelobt, das löse ich jetzt ein vor seinem ganzen Volke.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Bedeutungsvoll ist in des Herren Augen, wenn's um das Sterben seiner Frommen geht. -
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Ach, Herr, ich bin Dein Knecht; ich bin Dein Knecht, von Deiner Magd geboren. Wenn Du jetzt meine Bande lösest,
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
dann bringe ich Dir Dankesopfer dar und künde so des Herren Ruhm. -
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Was ich dem Herrn gelobt, das löse ich jetzt ein vor seinem ganzen Volke,
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
im Haus des Herrn in seinen Höfen, Jerusalem, in deiner Mitte. Alleluja!
