Zsoltárok 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Minä rakastan Herraa, sillä hän kuulee minun ääneni ja rukoukseni;
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
sillä hän on kallistanut korvansa minun puoleeni, ja minä huudan häntä avuksi kaiken elinaikani.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
Kuoleman paulat piirittivät minut, tuonelan ahdistukset kohtasivat minua; minä jouduin hätään ja murheeseen. (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
Mutta minä huusin avukseni Herran nimeä: "Oi Herra, pelasta minun sieluni!"
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Herra on armollinen ja vanhurskas, meidän Jumalamme on laupias.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Herra varjelee yksinkertaiset; minä olin viheliäinen, mutta hän auttoi minua.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Palaja, sieluni, takaisin lepoosi, sillä Herra on tehnyt sinulle hyvin.
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Sillä sinä olet pelastanut minun sieluni kuolemasta, minun silmäni kyynelistä, jalkani kompastumasta.
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Minä saan vaeltaa Herran kasvojen edessä elävien maassa.
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Minä uskon, sentähden minä puhun, minä, joka olin kovin vaivattu.
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Minä sanoin hädässäni: "Kaikki ihmiset ovat valhettelijoita".
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Kuinka minä maksan Herralle kaikki hänen hyvät tekonsa minua kohtaan?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
Minä kohotan pelastuksen maljan ja huudan avukseni Herran nimeä.
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Minä täytän lupaukseni Herralle kaiken hänen kansansa edessä.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Kallis on Herran silmissä hänen hurskaittensa kuolema.
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Oi Herra, minä olen sinun palvelijasi, sinun palvelijasi minä olen, sinun palvelijattaresi poika! Sinä päästit minun siteeni.
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Sinulle minä uhraan kiitosuhrin ja huudan avukseni Herran nimeä.
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Minä täytän lupaukseni Herralle kaiken hänen kansansa edessä
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
Herran huoneen esikartanoissa, sinun keskelläsi, Jerusalem. Halleluja!
