Zsoltárok 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Mi amas, ke la Eternulo aŭdas mian voĉon Kaj mian petegon,
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
Ke Li klinis Sian orelon al mi; Kaj en miaj tagoj mi Lin vokos.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
Ĉirkaŭis min la ondoj de la morto, Kaj turmentoj de Ŝeol min trafis; Suferon kaj ĉagrenon mi trovis. (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
Sed la nomon de la Eternulo mi vokis: Ho Eternulo, savu mian animon.
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Favorkora estas la Eternulo kaj justa, Kaj nia Dio estas kompatema.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
La Eternulo gardas la simplanimulojn; Mi estis en mizero, kaj Li min savis.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Revenu, ho mia animo, al via trankvileco, Ĉar la Eternulo faris al vi bonon.
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Ĉar Vi savis mian animon de la morto, Miajn okulojn de larmoj, Miajn piedojn de falpuŝiĝo.
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Mi irados antaŭ la Eternulo En la lando de la vivo.
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Kun kredo mi diris: Mi estas tre afliktita.
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Mi diris en mia konfuziĝo: Ĉu homo mensogas.
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Kion mi redonu al la Eternulo Por ĉiuj Liaj bonfaroj al mi?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
Mi levos la pokalon de savo, Kaj mi vokos la nomon de la Eternulo.
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Miajn promesojn al la Eternulo mi plenumos Antaŭ Lia tuta popolo.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Grandvalora en la okuloj de la Eternulo Estas la morto de Liaj fideluloj.
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Ho Eternulo, mi ja estas Via sklavo, Mi estas Via sklavo, filo de Via sklavino; Vi disigis miajn ligilojn.
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Al Vi mi oferdonos dankan oferon, Kaj la nomon de la Eternulo mi vokos.
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Miajn promesojn al la Eternulo mi plenumos Antaŭ Lia tuta popolo,
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
En la kortoj de la domo de la Eternulo, Interne de vi, ho Jerusalem.
