Zsoltárok 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Halleluja! Ik heb Jahweh lief, Want Hij hoort naar mijn smeken!
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
Hij luisterde naar mij, toen ik riep
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
En de strikken des doods mij omknelden; Toen doodsangst mij kwelde, Nood en jammer mij troffen. (Sheol h7585)
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
Ik riep de Naam van Jahweh aan: "Ach, Jahweh, spaar toch mijn leven!"
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
En Jahweh was genadig en trouw, Onze God vol ontferming:
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Jahweh waakt over de zwakken; Ik was uitgeput, maar Jahweh heeft mij gered!
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Wees dan gelaten, mijn ziel; Want Jahweh blijft voor u zorgen:
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Hij heeft mij gered van de dood, Mijn ogen van tranen, mijn voeten van stoten;
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Nog mag ik voor Jahweh’s aanschijn wandelen In de landen der levenden!
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Ik blijf dus vertrouwen, al roep ik ook uit: "Ik ben diep ongelukkig!"
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Al zou ik in mijn ellende ook zeggen: "Er is geen mens te vertrouwen!"
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Hoe zal ik Jahweh kunnen vergelden Al het goede, dat Hij mij deed?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
De kelk der redding hef ik omhoog, En roep de Naam van Jahweh aan;
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Ik zal mijn gelofte aan Jahweh volbrengen Ten overstaan van heel het volk:
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Want te duur was in de ogen van Jahweh De dood zijner vromen.
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Ach Jahweh, ik ben maar uw knecht, de zoon van uw dienstmaagd, Toch hebt Gij mijn boeien verbroken:
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Ik breng U dan een offer van dank, En roep de Naam van Jahweh aan,
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
In de voorhoven van Jahweh’s huis, Binnen uw muren, Jerusalem!
