< Zsoltárok 116 >
1 Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
Ka lok hoi tahmen ka hnikhaih lok, anih mah ang thaih pae pongah, Angraeng to ka palung.
2 Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
Kai khae bangah a naa to patueng pongah, ka hing thung anih to ka kawk han.
3 Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol )
Kai loe duekhaih qui mah ang zaeng moe, taprong patangkhanghaih mah ang naeh; raihaih hoi palungsethaih to ka tongh. (Sheol )
4 de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
To naah Angraeng ih ahmin to ka kawk; Aw Angraeng, ka hinghaih na pahlong ah, tiah ka hnik.
5 Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
Angraeng loe toeng moe, tahmenhaih hoiah koi; ue, aicae ih Sithaw loe palungnathaih hoiah koi.
6 Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
Angraeng mah poektoeng kami to khetzawn; poekhaih ka pahnaem naah, kai hae ang bomh.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
Aw ka hinghaih, nang hakhaih ahmuen ah amlaem ah; Angraeng mah nang hanah kahoih hmuen to sak boeh.
8 Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
Duekhaih thung hoiah ka hinghaih hae pahlong ah, mikkhraetui krakhaih thung hoiah ka mik hae pahlong ah loe, amthaekhaih thung hoiah ka khoknawk to na pahlong rae ah.
9 Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
Kai loe kahing kaminawk ih prae ah Angraeng hmaa ah ka caeh han.
10 Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
Kai loe patangkhang parai boeh, tiah ka thuih, toe tanghaih ka tawnh vop.
11 Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
Poek ai pui hoiah kaminawk loe lok amlai o boih, tiah ka thuih moeng boeh.
12 Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
Angraeng mah ka nuiah sak ih hoihaihnawk boih kawbangmaw ka pathok han?
13 Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
Pahlonghaih boengloeng to ka patawnh moe, Angraeng ih ahmin to ka kawk han.
14 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Angraeng khaeah lokkamhaih to anih ih kaminawk boih hmaa ah ka koepsak han.
15 Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
Angmah ih kaciim kaminawk duekhaih loe, Angraeng mikhnuk ah atho kaom koek ah oh.
16 Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
Aw Angraeng, kai loe na tamna tangtang ni; kai loe na tamna hoi na tamna nongpata ih capa ah ka oh; pathlethaih khawkqui to nang khramh pae.
17 Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
Kawnhaih lok thuihaih to nang khaeah kang tathlang moe, Angraeng ih ahmin to ka kawk han.
18 Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
Angmah ih kaminawk boih hmaa ah Angraeng khaeah lokkamhaih to ka koepsak han,
19 Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!
Angraeng ih im longhmaa ah, Aw Jerusalem, nang salakah ka koepsak han. Angraeng to saphaw oh.