< Zsoltárok 115 >

1 Ne nékünk, Örökkévaló, ne nékünk, hanem nevednek adj dicsőséget szeretetedért, igazságodért!
Si ffe, Ayi Mukama, si ffe. Wabula erinnya lyo lye ligwana okuweebwanga ekitiibwa, olw’okwagala kwo n’olw’obwesigwa bwo.
2 Miért mondják a nemzetek: hol van hát az ő istenük?
Lwaki amawanga gabuuza nti, “Katonda waabwe ali ludda wa?”
3 Holott Istenünk az égben van; mindent, a mit akar, megtesz.
Katonda waffe ali mu ggulu; akola buli ky’ayagala.
4 Bálványaik ezüst és arany, ember kezeinek műve.
Bakatonda baabwe bakole mu ffeeza ne zaabu, ebikolebwa n’emikono gy’abantu.
5 Szájuk van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
Birina emimwa, naye tebyogera; birina amaaso, naye tebiraba.
6 füleik vannak, de nem hallanak, orruk van, de nem szagolnak;
Birina amatu, naye tebiwulira; birina ennyindo, naye tebiwunyiriza.
7 kezeik, de nem tapintanak, lábaik, de nem járnak, nem lehelnek torkukkal.
Birina engalo, naye tebikwata; birina ebigere, naye tebitambula; ne mu bulago bwabyo temuvaamu ddoboozi n’akamu,
8 A milyenek ők, legyenek a készítőik, mindenki, ki bennök bízik.
abakozi ababikola, n’abo bonna ababyesiga balibifaanana.
9 Izraél, te bízzál az Örökkévalóban! Segítségük és paízsuk ő.
Mmwe ennyumba ya Isirayiri mwesigenga Mukama, ye mubeezi wammwe era ye ngabo yammwe.
10 Áron háza, bizzatok az Örökkévalóban! Segítségük és paizsuk ő.
Mmwe ennyumba ya Alooni mwesigenga Mukama, ye mubeezi wammwe era ye ngabo yammwe.
11 Istenfélők, bízzatok az Örökkévalóban! Segítségük és paizsuk ő.
Mmwe abamutya, mwesigenga Mukama, ye mubeezi wammwe, era ye ngabo yammwe.
12 Az Örökkévaló megemlékezett rólunk, megáldja, megáldja Izraél házát, megáldja Áron házát,
Mukama anaatujjukiranga, era anaatuwanga omukisa. Ab’ennyumba ya Isirayiri anaabawanga omukisa; ab’omu nnyumba ya Alooni anaabawanga omukisa;
13 megáldja az istenfélőket, a kicsinyeket a nagyokkal együtt.
n’abo abamutya, ab’ekitiibwa n’abatali ba kitiibwa, Mukama anaabawanga omukisa.
14 Gyarapítson titeket az Örökkévaló, titeket és gyermekeiteket!
Mukama abaaze mweyongere nnyo obungi, mmwe n’abaana bammwe.
15 Áldva legyetek az Örökkévalótól, ki égnek és földnek alkotója.
Mukama, eyakola eggulu n’ensi, abawe omukisa.
16 Az ég az Örökkévalónak ege, de a földet az ember fiainak adta.
Eggulu ery’oku ntikko lya Mukama, naye ensi yagiwa abantu bonna.
17 Nem a halottak dicsérik Jáht s nem mind, a kik sír csendjébe szállnak.
Abafu tebatendereza Mukama, wadde abo abaserengeta emagombe.
18 R De mi áldjuk Jáht mostantól mindörökké. Hallelúja!
Naye ffe tunaatenderezanga Mukama, okuva leero n’okutuusa emirembe gyonna. Mutendereze Mukama!

< Zsoltárok 115 >