< Zsoltárok 114 >

1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:
‌ʻI he ʻalu atu ʻa ʻIsileli mei ʻIsipite, ko e fale ʻo Sēkope mei he kakai ʻoe lea kehe;
2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.
Ko hono faletapu ʻa Siuta, mo hono puleʻanga ʻa ʻIsileli.
3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;
Naʻe mamata ki ai ʻae tahi, pea hola ai: naʻe tekeʻi atu ʻo fakaholomui ʻa Sioatani.
4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.
Naʻe hopohopo ʻae ngaahi moʻunga ʻo hangē ko e fanga sipitangata, mo e ngaahi foʻi moʻunga ʻo hangē ko e fanga lami.
5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,
Ko e hā naʻe hoko kiate koe, ʻa koe ko e tahi, koeʻuhi naʻa ke hola ai? ʻA koe Sioatani, koeʻuhi ke tekeʻi atu ʻo fakaholomui koe?
6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?
‌ʻAe ngaahi moʻunga, koeʻuhi naʻa mou hopohopo ai ʻo hangē ko e fanga sipitangata; mo kimoutolu ʻae ngaahi foʻi moʻunga, ʻo hangē ko e fanga lami?
7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,
‌ʻA koe ko māmani, ke ke tetetete ʻi he ʻao ʻoe ʻEiki, ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻo Sēkope;
8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.
‌ʻAia naʻa ne liliu ʻae maka ko e anovai, mo e maka afi ko e matavai.

< Zsoltárok 114 >