Zsoltárok 114

1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:

Cuando Israel salió de Egipto, La casa de Jacob de un pueblo de lengua extraña,

2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.

Judá fue su santuario, E Israel, su dominio.

3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;

El mar [lo] vio y huyó, El Jordán retrocedió.

4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.

Las montañas saltaron como carneros, Las colinas, como corderos.

5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,

¿Qué te ocurrió, oh mar, que huiste? ¿Y tú, oh Jordán, que retrocediste?

6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?

¿[Ustedes, oh montañas], que saltan como carneros, Y ustedes, oh colinas, como corderos?

7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,

Tiembla, oh tierra, ante ʼAdonay, Ante el ʼElohim de Jacob,

8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.

Quien convirtió la peña en un estanque de aguas, Y el pedernal en manantial de aguas.